Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)
18 bályok nem alkalmazhatók s így a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt az által, hogy az okiratban foglalt ügyletet a haszonbéri szerződés felmondhatására s annak megszüntetésére alapul el nem fogadta. Az alkupontozatokra nézve elfoglalt eme jogi álláspont mellett közömbös lévén az, hogy ezen okiratban van-e felperes részére visszalépési jog kikötve: az a körülmény, hogy a felebbezési biróság mellőzte annak megállapítását, hogy az alkupontozatok mely napon jöttek létre, mely napon szűnt meg felperes visszalépési joga és vált az ügylet perfektté, felperesre nézve nem tekinthető sérelmesnek. (Kir. Guria I. G. 428/1904. 1904 augusztus 8.) 2041. Azzal a ténynyel szemben, hogy a hagyatéki bíróság az ingatlant örökösödés czímén adta át a telekkönyvi tulajdonos özvegyének és hogy a telekkönyvben is az özvegy szerzési czímeül örökösödés van bejegyezve, az örökhagyó tartozása iránt indított perben bizonyítható az, hogy az özvegy az adósnak nem örököse s hogy az ingatlant az örökösöktől élők közötti jogügylet útján szerezte meg. Annál a jogügyletnél, mely szerint az örökhagyó ieszármazói a hagyatékra nézve örökösödési jogukról az özvegy javára lemondanak és a hagyatékot vagy ennek egy részét az özvegynek özvegyi jogának kielégítésére tulajdonul átengedik, az özvegy szerzési czíme nem ajándékozás s így erre az ügyletre nézve az ajándékozásra vonatkozó jogszabályok nem alkalmazhatók; azonban az örökhagyó férj hitelezői ebbeli igényük tekintetében az özvegyet özvegyi joga kielégítésénél megelőzvén, abban az esetben, ha az özvegy nő özvegyi jogára nézve az örökhagyó férj után maradt vagyon vagy ennek egy része tulajdonul átadásával elégíttetik ki, és ezáltal az örökhagyó férj hitelezői kielégítésére alap egészben vagy részben nem marad, az özvegy nő tűrni köteles azt, hogy az ekként tulajdonába jutott vagyon egészben vagy részben a hitelezők kielégítésére fordíttassék.
