Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

XXII jogot az árverés napjától egyes napokra kiszámítható bérösszegre, hanem csak az árverés után esedékessé vált negyedévi bérrészletre, arra való tekintet nélkül, mennyit tett az előző bérrészlel és ki volt-e az fizetve vagy nem. 2208. 317. A végrehajtás meg szűnt élése vagy korlátozása iránti per. Ha végrehajtást szenvedett a fizetést a végrehajtás elrendelése után teljesítette és végrehajtató a fizetés megtörténte után végrehajtási lépéseket nem tett, a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti keresetnek nincs jogszerű alapja. 2161. 238. A közjegyzői okirat alapján elrendeli végrehajtás megszüntetése iránti kereset alapjául nem szolgálhat az okirattal tanúsított olyan fizetés, a mely a közjegyzői okirat kiállítása után ugyan, de a végrehajtást elrendelő végzés hozatalát megelőző időben teljesíttetett. 2164. 242. Az -1881 :LX. t.-cz. 30. §-a értelmében végrehajtás megszüntetési perrel csak a végrehajtást szenvedő, ennek örököse vagy birtokulóda élhet, nem pedig az, a ki a végrehajtási szenvedeti helyett fizetett vagy vele szemben szavatosságot vállalt. 2213. 320. Az a körülmény, hogy a nő a házassági bontó perben a házassági hűségnek az ö részéről történt megszegését beismerte, feljogosítja a férjet nemcsak arra, hogy újabb keresettel az ideiglenes nőtartás iránti perben hozott előző marasztaló Ítélet hatályon kívül helyezését kérhesse, hanem a mennyiben a tartásdíj iránt ellene végrehajtás vezelletik, arra is, hogy a végrehajtási jog megszüntetésének kimondását végrehajtás megszüntetése iránti keresettel kérhesse. 2215. 330. Az igényper. A takarékpénztári betéti könyv nem bemutatóra szóló értékpapír, annak tulajdonosául tehát harmadik személyekkel szemben az tekintendő, kinek nevére az a takarékpénztár által kiállíttatott, és pedig tekintet nélkül arra, hogy a befizetéseket a betéti könyvben betevőként megnevezett egyén maga vagy más teljesítette-e; következésképen harmadik személy az illető betéti könyv tulajdonosául csak abban az esetben ismerhető el, ha bizonyítva van vagy az, hogy a betett összeget a betéti könyvben betevőként megnevezett személy nevére a sajátjából, tulajdonjogának fentartásával, helyezte el a takarékpénztárba, vagy az, hogy a betéti könyv tulajdonjogát avagy azzal sajátja gyanánt rendelkezhetósi jogát valamely alkalmas módon megszerezte, ellenben a betéti könyv puszta birtoklása a birlaló javára harmadik személy irányában mi jogot sem állapít meg. 2044. 18. Egymagában véve az, hogy a nő külön vagyonát tevő ingatlant a