Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

XVI A gyári üzletben üzletvezetőnek akként alkalmazott, hogy szolgálati díjazás fejében a tiszta nyereség meghatározott százalékát Kapja és liog> jogosítva van az üzletből nyereség jutaléka törlesztésén' meghatározott havi összeget kivenni, iparossegédnek tekintendő; következéskép az ebből a szolgálati viszonyból egyrészl a gyártulajdonos részéről az alkalmazott ellen a többletnek visszafizetése, másrészt az utóbbi részéről a tulajdonos ellen a hátralékos járandóság megfizetése iránt támaszthaló igénynek érvényesítése az ipartörvény 17(i. §. szerint első sorban az iparhatósághoz akként tartozik, hogy az iparhatósági eljárásnak a polgári pert meg kell előznie. 2180. 273." Az 1893: XXVIII. t.-cz.-ben előirt kötelességnek elmulasztása miatl lesli sértést szenvedett az ebből eredő kárát függetlenül az iparhatóság eljárásától és attól, ha vájjon ez a halóság a kihágás fenforgását megállapítja-e, a polgári bíróságnál kövelelheti. 2187. 2X3. A S. E. 27. 3. pontjára alapított pergátló kifogásnak jogos alapja nincs, ha mindkét per ugyanabból a jogviszonyból származik ugyan, azoban az előbbi per tárgya örökjog, a másik peré követelés, és ha az előbb indított per nemleges megállapítási kereset természetével bír. a melyben teljesítés nem követeltetik, ellenben a később indított per teljesítésre irányul, s így a jog ugyanazonossága fenn nem forog. 21í)0. 2*s. 1(»8. §. A felebbezés költsége. A S. E. 168. §. azt parancsolólag elő nem írja, hogy a felebbezési eljárás során felhozott uj előadás alapján nyertessé vált fél a felebbezési eljárás költségében elmarasztalandó. 2153. 2*24. 172—177. §§. A felebbezés nyilvános előadása. A felebbezés nem esik a S. E. 173. §. abbeli határozmánya alá, hogy az esetben, ha az elsőbiróság Ítélete csak a perköltség viselésének vagy mennyiségének kérdésében támadtatik meg, a felebbezés szóbeli tárgyalás kitűzése nélkül nyilvános előadás útján intézendő el akkor, ha a felebbezés nem csupán az elsőbirósági ítéletnek a perköltség viselését tárgyazó részére, hanem az alapperbeli itélel hatályon kívül helyezését kimondó részére is kiterjed. 2158. 234. Ha a felebbezési biróság szóbeli tárgyalás helyett tévesen a felebbezésnek nyilvános előadás melletti elintézését rendelte el és a lélebbező fél ellenfelét nem előkészítő irat. hanem észrevételek beadására hivta fel, az a körülmény, hogy az ellenfél tényleg észrevételeket adott be, nem tekinthető a perbeli cselekmény alaki hibájába való beleegyezésnek; de különben is a S. E. 135. §-ában kimondott attól a sarkalatos szabálytól, hogy a mennyi-