Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

11: A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint ugyanis felperesek az 1904. évi május hó 11-ik napján indított ebben a perben az A) alatti okirat szerint köztük és alperes között az 1902. évi október hó 1-ső napjától kezdődő 10 évre kötött haszonbérleti szerződést az 1904. évi október hó 1-ső napjától kezdődő hatálylyal azért kérik megszüntettetni. mert alperes az 1908. évi október hó 1-ső napján esedékes haszonbéri részletet csak 190:!. évi október hó 7-ik napján fizette ki és a 7 napi késedelemre járó kamatot ki nem fizette, az 1904. évi április hó 1-ső napján esedékes haszonbéri részletet pedig csak az 1904. évi április hó 17-ik napján végrehajtás következtében elégítette ki, és mert alperes az A) alatti okiratban foglalt kikötések ellenére a szénatermelés Va részét az által, hogy annak letakarítását harmadrészért vállalkozókkal teljesítette, a bérleményről elvitte, évenként nem trágyázott meg 1C0 holdat, az épületek javítására szükséges anyagot, nevezetesen a nádat a helyszínére nem szállíttatta, és évenként 100 hold kapás növényt nem termelt. A felebbezési bíróság a szakértők és tanuk vallomását nem mellőzte : az pedig, hogy a felebbezési bíróság ezekből a vallomásokból, azok bizonyító ereje szempontjából mit talált bizonyítottnak vagy nem bizonyítottnak, a S. E. 64, ^. szerint a bizonyítékok megengedett szabad mérlegelésének keretébe tartozik, és mint ilyen érdemben felülvizsgálat alá azért nem vehető, mert a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásnál a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás az irányadó. A 7 napi késedelem után esetleg számítható késedelmi kamat olyan elenyésző csekélység, hogy annak esetleg fizetetlen volta a haszonbérleti szerződés megszüntetésére jogszerű okul egyáltalában nem szolgálhal. (Hasonló értelemben határozott a kir. Curia 1900 (i. 316. szám alatt.) Az állandóan követett birói gyakorlal szerint, ha a haszonbérbeadó a haszonbért utólagosan jogfentartás nélkül fogadja el, a haszonbérfizetésnek eme késedelmes teljesítése okából a haszonbérletből kimozdítást nem követelheti. (Hasonló értelemben határozott a kir. Curia 1898. G. 508., 1900. G. 574. és L902. (i. 649. számok alatt); már pedig a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint felperesek az 1903. évi október hó 1-ső napján esedékes bérrészietet ennek a hónapnak 7-ik napján és az 1904, évi április hó 1-ső napján esedékes bérrészietet ennek a hónapnak 17-ik Curiai határozatok. X. köt. ^