Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

106 (Hasonló értelemben határozott a kir. Guria 1902 június 10-én I. G. 39. cz. a.)* (Kir. Guria I. G. 547/1904. 1904 november 8.) 2090. A S. E. 27. §. 3. pontja alapján emelhető pergátló kifogás feltételezi azt, hogy a koránban kézbesített vagy előadott kereset ugyanazok a peres felek között indíttatott meg. A mikor a bizonyításra kötelezett fél ellenfele az eskü alatti kihallgatásra megidéztetvén, a kihallgatásra kitűzött határnapon elegendő indok nélkül személyesen meg nem jelent s képviselője kijelentette, hogy megjelenni nem is fog, a bíróság magát a bizonyító felet jogszabály sértése nélkül hallgathatta ki eskü alatt és bocsáthatta esküre. A törvénytelen gyermek anyja részéről a nemző ellen gyermektartás iránt indított perben nem a gyermek, hanem az anya a peres fél, a ki a tartásdíjat a maga részére követeli s a ki arról érvényesen le is mondhat s a perletételi nyilatkozat érvényéhez gyámhatósági jóváhagyás nem szükséges. Ha a törvénytelen gyermek anyjával a fogamzási vélelmi időszakban egynél több férfi közösül, az anya nincs elzárva attól, hogy a vele közösülők közül egyik ellen indított tartási pert letéve, a másik ellen forduljon. A felebbezési biróság alperest gyermektartásban marasztalta, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felebbezési biróság Ítéletét egész terjedelmében az alperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel; panaszai azonban alaptalanok. Alaptalan ugyanis alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési biróság jogszabály sértésével utasította el alperesnek azon az alapon emelt pergátló kifogását, hogy felperes ugyanannak a gyermeknek tartásdíja iránt az alperes ellen támasztott keresetnek * Lásd : VII. kötet 506. lapján.