Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

90 abból a lakházat fölépíthessék, végül felszólítja L r. alperest, hogy a birtokot vegye át; a G. alatt csatolt, felperesek által szövegezett és általuk aláirt, közöttük és II. r. alperes között megkötöttnek feltüntetett haszonbérleti szerződéstervezet 8-ik pontjában pedig II. r. alperest arra kívánják kötelezni, hogy a rendelkezésére bocsátandó összegért ez az épület átalakítását az épület jóságáért való felelősség terhe mellett teljesíteni tartozik; míg I. r. alperes az 1902. évi október hó 21-ik napján kelt H. alatti levelében kiemeli, hogy a haszonbérlemény birtokába azért léptek, mert felperes 1902. évi október hó l-jén hozzá intézett iratában arról tudósította, hogy a közlött öszszes feltételeket elfogadta, továbbá mert a lakóház felépítését megígérte, minek következtében felperes vélekedése szerint már semmi akadály sem forgott fenn, hogy alperes a birtok mivelését megkezdhesse, mire I. r. felperes az I. alatti levélben válaszolva, arra kéri I. alperest, hogy az ebben a levélben utólag tett ajánlatait fogadja el és a szerződés további szövegezésébe egyikük se folyjon be. hanem bízzák azt ügyvédeikre. Végül felperesnek 1902. évi november hó 10. napján kelt L. alatti levelének tartalma szerint, ez időben a felek között az építkezés kérdése képezte vita tárgyát. Minthogy pedig eme, a szerződés lényeges alkatelemeit magában foglaló levelek tartalma szerint kétséget nem szenvedhet, hogy a felek a szerződés lényeges feltételeire, nevezetesen a haszonbérlemény miségére, a haszonbérlet tartamára és a haszonbéri öszszegre nézve, egyértelmű megállapodásra jutottak és felperesek a haszonbérlemény tárgyát alperesek birtokába is bocsátották, és a szerződésnek tervbe vett irásba foglalása egyedül azért maradt el, mert felperesek a 2. sz. alatti levélben közölt és alperesi részről elfogadott feltételtől eltérően a bérleményen emelendő ház építésére nézve a haszonbérlőre az eredeti megállapodásnál terhesebb kötelezettséget akartak hárítani, annálfogva az irásba foglalásnak a felperesek hibájából történt elmaradása mellett is, a felek között a haszonbérleti szerződés a szerződési pontozatoknak mindkét fél részéről történt előzetes elfogadása és a haszonbérleménynek közmegegyezéssel történt birtokba vételével joghatálylyal létrejöttnek tekintendő; minélfogva felperesek a czímen, hogy közöttük és alperesek között joghatályos szerződés nem áll fenn, az ingatlan visszabocsátását jogszerűen nem követelhetik;