Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)
76 község illető hozzájárulási lekötelezettségének meghatározására jogilag csak a D. alatti okiratban foglalt határozat, és ez is csak a maga egészében irányadó. A D. alatti okiratban foglalt képviselőtestületi határozat kifejezetten tartalmazza azt, hogy alperes község illető hozzájárulására nézve feltételül szabatott az alperesi község és N.-falu közötti vasúti hídnak meghatározott módon való építése; a felebbezési bíróság tehát ebből jogszerűen következtette azt, hogy alperesi község illető hozzájárulási lekötelezettsége feltételes volt. Már pedig valamely feltételes lekötelezettség jogi hatálya az illető feltétel bekövetkeztének esélyétől függ; maga a lekötelezettségnek megfelelő teljesítés tehát nem követelhető akkor, ha maga a feltétel be nem következett, illetőleg immár elmaradt; és így a jelen perben, a melyben felperes magát a lekötelezettségnek megfelelő teljesítést követeli alperes községtől, mi jogi jelentőséggel sem bir az, hogy az illető hid felépítése miért maradt el és hogy az illető hid felépítése a feltételként meghatározott módon avagy más módon mennyi költségbe került volna; ezek iránt tehát a felebbezési bíróság a tényállás megállapítását jogszabály megsértése nélkül mellőzhette. Minthogy pedig a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt és e részben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint az illető helyi érdekű vasút a nélkül létesíttetett, hogy az illető híd egyáltalában és különösen a feltételként meghatározott módon építtetett volna: ezeknél fogva nem ütközik anyagi jogszabályba a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, a mely szerint felperest keresetével elutasította. (Kir. Guria 1. G. 254 1904. 1904 október °20.) 2078. A nő, a kinek részére a házassági szerződésben az együttélésnek a férj hibájából bekövetkező megszakítása esetére megbatározott összeg biztosíttatott, ha ezt az összeget a férje ellen már érvényesítette, tőle külön ideiglenes eltartást követelni nem jogosult. A felebbezési bíróság alperest a felperes részére havi ideiglenes nőtartási díjban marasztalta, ellenben a kir. Guria felperest keresetével elutasította a következő indokokból:
