Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

70 A felebbezési biróság Ítéleti indokai szerint felperes tartásdíj iránti követelésének jogosultságát azért nem állapította meg, mi­vel felperes az életközösséget megszakította, a nélkül, hogy a férj a magaviseletével okot szolgáltatott volna és mivel a férj felhívására ahhoz vissza nem tért. A felebbezési bíróságnak ez a jogi indoka téves ugyan, mert az állandóan követett törvénykezési gyakorlat által elfogadott jog­szabály: hogy a jogos indok nélkül különvált nő is követelhet fér­jétől tartást, ha az életközösség helyreállítását, a nélkül, hogy jogos indoka volna, a férj tagadja meg. Mindamellett az anyagi jogszabályoknak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint felperest keresetével elutasította; mert csak az a nő tarthat igényt a férj által való eltartásra, a ki magaviseletével az életközösségnek a férj részéről való meg­bontására jogos okot nem szolgáltatott. Ámde a fentebb már ki­emelt tényállás szerint felperes a házassági hűséget súlyosan meg­szegvén, ezzel a férj jogot nyert arra, hogy nejével az életközössé­get megbontsa, illetve a megbontott közösségnek helyreállítását megtagadja, amin mit sem változtat az a körülmény, hogy a nő eltávozása után a férj lépéseket tett arra nézve, hogy felperest visszatérésre bírja, mert a férj eme ténykedésével a nő magavise­lete a férj részéről megbocsátottnak csak abban az esetben volt volna tekinthető, ha a házasfelek között a kibékülés valóban létre jő, ennek nem sikerülése következtében pedig a félj nejének vissza­fogadását jogosan tagadhatta meg. (Kir. Curia I. G. 240/1904. 1904 október 15.) 2075. Az, hogy az okirat nem tartalmazza a feleknek kifejezésre jutott szerződési akaratát, a közokirattal szem­ben is bizonyítható. A felebbezési biróság felperest 8043 K 40 f kártérítés iránti kerese­tével, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett azzal, hogy az A. alatti köz­okirat XII. pontját homályosnak jelentvén ki, annak ellenére, hogy az oly világos, hogy értelmezésre nem szorul, mindamellett ezzel a

Next

/
Thumbnails
Contents