Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

64 tése körül késedelem terhelvén, elsőrendű alperes felperes mulasztása következtében a kötelezettség alól menekült. Ezek a panaszok sem bírnak megállható alappal. A felebbezési biróság ítéleti tényállása szerint ugyanis felperes P. J. javára, jogerős birói ítélettel fizetésre köteleztetvén, az ítélet ellen perújítással élt és ennek folyamán felperes a megítélt tőkét és annak kamatait P. J. engedményese St. Sz. 0. részére ennek meghatalmazott képviselője elsőrendű alperes kezeihez magánúton azzal a kikötéssel fizette le. hogy a mennyiben a perújítás következtében az alapperbeli Ítélet hatályon kívül helyeztetnék, a lefizetett tőke és kamatok kezeihez visszafizettetnek, mi végre elsőrendű alperes saját személyében kezességet vállalt. Megállapítást nyert továbbá az is, hogy a perújítás következtében hatályon kívül helyeztetett az az ítélet, melynek alapján felperes a fizetést teljesítette és hogy felperes P. J.-tói, a lefizetett összeg megvételét birói végrehajtás útján megkisérlette, de arra csak részben nyert fedezetet, P. J. pedig időközben külföldre költözött; végül hogy St. Sz. 0., a kinek részére elsőrendű alperes, mint meghatalmazott, a pénzt felvette, ismeretlen helyen tartózkodik. Ennek a tényállásnak alapul vétele mellett helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint elsőrendű alperest, mint kezest, fizetésre kötelezte, a nélkül, hogy a per másodrendű alperessel szemben érdemileg eldöntetett volna; mert elsőrendű alperesnek, mint egyszerű kezesnek fizetési kötelezettsége beállott, a mint felperes kimutatta azt, hogy követelésének kielégítésére a főkötelezettek egyikétől sem nyerhetett fedezetet; ennek kimutatására pedig elegendő az, hogy az engedményező vagyonából a követelés ki nem került, és hogy az külföldre költözött, a másik főkötelezettnek tartózkodási helye pedig ismeretlen, és végül, mert a főadós kötelezettségeért perbe vont kezes, a hitelező kereseti jogával szemben azzal, hogy a hitelező ellene nem érvényesítheti a követelést, mivel a főadóstól azt annak idején behajtani elmulasztotta, sikerrel csak akkor védekezhetik, ha azt bizonyítja, hogy a követelés lejártakor a főadós vagyoni helyzete oly kedvező volt, hogy a követelés vagyonából kielégítést nyerhetett volna; már pedig sem a felebbezési eljárásban felvett tárgyalási jegyzőkönyv vagy ahhoz csatolható külön irat, sem pedig a felebbezési bíróság ítélete nem tartalmazza azt, hogy elsőrendű alperes a felebbezési eljárásban ezt felhozta és hogy a tényállást ez