Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

62 le s a mely nyugtában foglalt kezességi szerződés szerint dr. D. Szvetozár arra kötelezte magát, hogyha a végrehajtás alapját képező itélét a már időközben folyamatba tett perújítás során hatályon kívül helyeztetnék, a lefizetett 630 frt 10 kr, vagyis a 384 fit tőke és 168 frt 96 krban kiszámított kamat visszafizetéseért a maga személyében kezességet vállal. Az I. Sz. Midin által St. Sz. Olga és P. Jakab ellen megindított perüjítási kereset St. Sz. Olgával szemben el lett utasítva, mert ez az alapperben nem szerepelvén, ellene perújítással élni nem is lehetett, P. Jakabbal szemben ellenben a perújításnak hely adatott, az alapperbeli Ítélet hatályon kívül helyeztetett és P. Jakab alapperbeli keresetével elutasíttatott. I. Sz. Midin P. Jakab ellen visszvégrehajtást foganatosított, azonban annak ingatlanának árverési vételárából a követelésre csak 192 K 57 f folyt be, a mire I. Sz. Midin most már pert indít, és pedig annak következtében, hogy St. Sz. Olga, a ki mint engedményes a pénzt felvette, ismeretlen tartózkodású, elsősorban dr. D. Szvetozár ügyvéd (I. r. alperes) mint kezes ellen, másodsorban St. Sz. Olga (II. r. alperes) ellen, a kinek részére ügygondnok rendeltetett ki, kérvén alpereseket 768 K tőke, 264 K tőkésített kamat és perköltségben marasztalni. Az I. r. alperes azzal védekezett, hogy ő csak II. r. alperesért vállalt egyszerű kezességet és nem P. Jakabért, II. rendű alperes ügygondnoka pedig pergátló kifogást tett és érdemben azzal védekezett, hogy reá nem bir joghatálylyal az, hogy a követelés P. Jakabtól behajtható nem volt. Az elsőbiróság alpereseket 768 korona tőke s ennek 1886 szeptember 1-től 1895 július 1-jéig folyó 6%, ezentúl pedig 5°/o-os kamataiban marasztalta, a felebbezési bíróság az elsőbiróság ítéletét II. r. alperesre nézve feloldotta és a pert megszüntette, I. r. alperessel szemben pedig az ítéletet akkép változtatta meg, hogy ezt az alperest 768 K tőke és 264 K tőkésített kamat és ezen összegek után a kereset beadása 1902 deczember 20. napjától járó 5 °/o-os kamatban marasztalta, a kir. Guria pedig a kamatot 1892 május 2-tól, vagyis a fizetés napjától Ítélte meg, egyébként felperest, I. r. alperest pedig egészben felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Felperes felülvizsgálati kérelmében elsősorban a felebbezési biróság ítéletének II. rendű alperessel szemben rendelkező részét támadván meg, azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett azzal, hogy St. Sz. Olga II. rendű alperessel szemben az eljárást megszüntette, annak ellenére, hogy I. rendű alperessel szemben a perben eljárt elsőbiróság helyi illetőséggel birván, másodrendű alperest, mint pertársat e biróságnál szintén megperelhette. Ez a panasz nem bir megállható alappal. A felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint ugyanis fel-