Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

52 nőnek tartást fizetni, ha az önálló vagyonnal nem biró íiú a szülői házhoz, a szülői vagyonba, az apa beleegyezésével vette nőül a feleségét, és a fiú tevékenységét a szülői vagyonnak megmunkálásában érvényesiti. A felebbezési bíróság azonban meg nem állapította tényállásként azt, hogy felperesnek férje az alperesek vagyonába és házához házasodott volna, és hogy tevékenységét az alperesek vagyonának megmunkálásában érvényesítette volna, vagy abban érvényesítené; már pedig ezek a meg nem állapított ténykörülmények lényegesen megkívántatnak arra, hogy a m. kir. curia idézett határozatában foglalt jogszabály alkalmazható legyen, és ebből folyóan az önhibáján kívül külön élő nő a férjének szüleitől követelhessen tartást, mivel eme körülmények fenforgása esetében a férj tevékenysége és munkaereje a szülők javára s azok vagyonának gyarapítására szolgál és a férj ezzel elvonatik attól, hogy neje tartásáról máskép gondoskodhassék. Panaszolja felperes, hogy a felebbezési bíróság annak a kijelentésével, hogy alperesek azért sem marasztalhatok, mert felperes nem bizonyította, hogy férje Amerikában keresetképtelen, megsértette azt az anyagi jogszabályt is, a mely szerint a nő a tisztességes útról letért hibás férjét követni nem tartozik. Ez a panasz alaptalan azért, mert a felebbezési biróság a kereset elutasításának indokául fel nem hozta sem azt, hogy felperes férjének Amerikában való keresetképtelenségét nem bizonyította, sem azt, hogy felperes férjét Amerikába nem követte. Panaszolja végül felperes, hogy a felebbezési biróság megsértette a kötelmi jognak azt a szabályát, a mely szerint a hibás fél a saját fényeinek oki összefüggésével beállott kárért, anyagi következményeiért felelős, holott ez a jogszabály azért volt volna alperesekre alkalmazandó, mivel fiúkat megszöktették és erről a tervről felperest, vagy ennek atyját nem értesítették. Ez a panasz lényegileg alaposnak találtatott. A felebbezési biróság elfogadva az első biróság Ítéleti tényállását, megállapította: hogy felperes házassága az alperesek fiával ezek beleegyezésével jött létre, hogy az alperesek fia szökve vándorolt ki Amerikába, és ezáltal felperest gyámoltalan helyzetbe hozta, hogy továbbá ezt a szökve kivándorlást alperesek, és különösen a II. rendű alperes segítette elő, a ki e czélra felperes férjének 2500 koronát adott, hogy végűi alperesek, különösen pedig