Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)
44 2060. A végrehajtási törvény 134. §-ának a biztosítási végrehajtás útján lefoglalt ingókra vonatkozó rendelkezéséből következik, hogy a felhívás kibocsátása előtt beadott igénykereset tárgyában hivatalból csak az elsőbiróság, és pedig az érdemleges tárgyalás megkezdése előtt halaszthatja, illetőleg függesztheti fel az eljárást. A felebbezési bíróság igényperben az eljárást felfüggesztette, ellenben a kir. Curia ennek helyét nem találván, az eljárás folytatását rendelte el a következő okokból: A végrehajtási törvény 134. §-a szerint biztosítási végrehajtás útján lefoglalt ingókra vonatkozóan a felhívás kibocsátása előtt beadott igénykeresetek, ha az igénykeresetben az ellenkező kérelem kifejezetten nem adatik elő, csak a felhívási határidő eltelte után a netán beadott többi igénykeresettel együtt tárgyaltatnak és döntetnek el. A törvény most idézett rendelkezéséből következik, hogy annak alapján hivatalból csak az elsőbiróság, és pedig az érdemleges tárgyalás megkezdése előtt halaszthatja, illetőleg függesztheti fel az eljárást, és hogy annak alapján a felek, tekintettel a S. E. 34. és 155. §.-ai rendelkezésére, csak az elsőbiróság előtt, és pedig az érdemleges tárgyalás megkezdése előtt szólalhatnak fel. Minthogy pedig a jelen perben az elsőbiróság a tárgyalást kitűzte, az érdemleges tárgyalást megtartotta és Ítéletet is hozott, de az iratokból kitetszőleg a felek a végrehajtási törvény 134. §-a alapúi vételével egyáltalában fel sem szólaltak, mert ezzel a végrehajtási törvény 134. §-a egyszerű felhívásával a kereset elutasítására vonatkozó kérelem nem azonos, ezeknél fogva nincs helye annak, hogy az eljárás a felebbezési eljárásban a végrehajtási törvény 134. §-a alapúi vételével felfüggesztessék. (Kir. Curia I. H. 30/1904. 1904 szeptember 28.) 2061. Ha a bíróság egyszer már döntött a felett a kérdés felett, hogy a szerződés valamely pontjának mi a valódi értelme, úgy annak újabb értelmezésére az újított per-