Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

XXXVI egymagában az a körülmény, hogy az ügylet a kötelezettre nézve viszonylag nem teljesíthető, a jóhiszemű szerződő féllel szemben jogi jelentőséggel nem bir. 1955. 316. Közös nyereség és vesztességre kötött vállalati szerződés alapján a társvállalkozó a vállalatba befektetett tőkéje és ennek kamata tekintetében igényét első sorban a társulati vagyonból érvényesítheti; társainak egyike ellen saját személyében pedig csak másodsorban, nevezetesen akkor és annyiban, ha a társulati vagyon kimerítve lévén, a fedezet nélkül maradi társulati összes tartozások társulati vesztessóg gyanánt a szerződésileg meghatározott részesedés mellett a társulat összes tagjai között megosztatnak, vagyis a társulat összes tagjai között a végleszámolás megtörtént és ennek eredményéhez képest a követelő társ javára társa ellen megtérítés jelentkezik. A társulat összes tagjainak perben állása nélkül ily végleszámolás meg nem ejthető. 2012. 428. IX. JOGÜGYLETEK ÉRVÉNYTELENSÉGE. Közömbös az, hogy a külföldön gondnokság alá helyezett külföldivel kötött jogügylet belföldön jött létre, úgy az is, hogy a vele ügyletre lépett belföldi az ügylet megkötésekor a gondnokság alá helyezésről tudott-e vagy sem. 1891. 181. Az ügylet létesítésénél az egyik félnek tévedése, ha az nem a másik szerződő fél által idéztetett elő, az ügylet hatályára magában véve befolyással rendszerint nem bir. 1896. 191. Az a jogkérdés, hogy a község képviselő testületi közgyűlés határozata alapján megkötött szerződós a törvényhatósági jóváhagyás hiánya miatt vagy a törvények és rendeletek s a községi közérdek kijátszása miatt érvénytelen és kötelező erő néiküli-e vagy sem, csak akkor birna nyomatékkal, ha a község a szerződés alapján történt teljesítést ez alapon per útján azoktól követciné vissza, a kik azt megkapták, vagy pedig ha a községi képviselőtestületnek a határozathoz szavazatukkal hozzájárult tagjaitól kártérítést követelne, de nem oly perben, a melyet azok ellen a községi közegek ellen indít, a kik a községi határozatot végrehajtották. 1897. 193. Az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 6. pontja meghatározza a választók etetése és itatása időpontját is, mint a lényálladék nélkülözhetetlen elemét, azonban ez a törvényhely csak a választás érvényességét érinti; ellenben a választónak abból a czélból, hogy bizonyos jelöltre'szavazzon, etetése és itatása az 1878 : V. t.-cz. 48fi. §-a szerint általában véve tiltva van és különben is nyilván a jó erkölcsökbe ütközik; ilyen alapon nyugvó követelés érvényesíthetése pedig birói oltalomban nem részesíthető. 185!). 327. Ellenben nem ütközik törvénybe vagy egyenesen a jó erkölcsökbe az a ténykedés, mely szerint valaki a képviselőjelölt felhívására ennek meg-