Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

XIX ben ugyanezen t.-ez. 182. §-a szerint a felebbezési bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak helye nincs. 2034. i62. 184. Az ítéletei megelőző határozatoknak felülvizsgálata. A kereskedelmi eljárás 9. §-a szerint külön ügybirósághoz csak ;i 8. §-ban felsorolt perek, azonban az alkalmi egyesülések részeseinek egymás közötti pereit kifejezetten kivéve, vannak utalva ; következéskép az alperes részéről felülvizsgálati kérelmében a bírói illetékesség hiányára vonatkozóan felhozott panasz tekintetbe nem vehető. 1SÍ55. 45. Ha 400 koronát meghaladó értékű ingatlan iránt is indíttatik sommás úton kereset és pergátló kifogás törvényes időben nem tétetik, a sommás biróság illetékessé válik, meri a S. E. 1. §-a értelmében a járásbíróság a 400 koronát meg nem haladó ingatlanra amúgy is illetékességgel birván, nem foroghat fenn az az esel, hogy ingatlanra vonatkozó pereknél a rendes bírói illetékességtől eltérésnek helye nem lenne. 15)07. 210. A másodbiróságnak az illetőségei megállapító rendelkezése csak annyiban vehető felülvizsgálat alá, a mennyiben olyan esetekben, a melyekben a rendes bírói illetőségtől eltérésnek helye nincs, az illetéktelen biróság illetékesnek mondatotI ki. 1934. 272. 185. A felülvizsgálat alapja. a) pont: Anyagi jogszabály sértés. Valamely szerződésnek Írásba foglalása esetében a szerződő felek akaratára nézve akkor, ha a szerződő felek Írásbeli nyilatkozatai azok akarata iránt kétséget fenn nem hagynak, értelmezésre szükség nincs és az irásba foglalt nyilatkozatok órelmezése nem lehet tanúbizonyítás vagy a lelek eskü alatti kihallgatásának tárgya, mivel az okiralbeli nyilatkozatok értelmezése nem tény-, hanem jogkérdésre vonatkozik. 1844. 64. Az, hogy valamely felet jogi beszámítás alá vonható gondatlanság terheli-e vagy sem, nem tény- hanem jogkérdés, a mire nézve egyedül a szabályszerííen megállapított lényekből vonható le jogi következtetés. 18í>5>. 136. Az. hogy valamely ügyletből kifolyóan mi tekintessék fizetési helynek és hogy az adóst a fizetés körül késedelem terheli-e, nem tény- hanem jogkérdés. 1914. Az. hog\ a perujílási keresetben felhozott nj bizonyíték lényegileg a per tárgyára vonatkozik-e, jogkérdés. 1945. 293. A rosszhiszeműség megállapítása nem lénykérdés, hanem arra alkalmas tényekből való jogi következtetés. 1955. 316. 6*