Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

89 (ártalmánál fogva megosztható és így minthogy felperes 100 mm. zabot alperestől a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint az 1901. évi november hó 8. napján átvett, felperes tartozott a 100 mm. zab árát legfeljebb az adott előlegből a 100 métermázsára aránylag eső részének levonásával az átvételkor alperesnek kifizetni és ezáltal a maga részéről is a szerződést teljesíteni; azonban a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállás szerint ebből az összegből felperes az átvételkor csak 100 koronát fizetett ki, a többit pedig csak további levonás mellett volt hajlandó később kifizetni és alperes felhívása ellenére csak a további levonással fizette utóbb ki, tehát felperes a 100 mm. zab szerződési egész árát ki nem fizette, a mire alperes felperes ebbeli késedelme okából az illető zabvételi ügylettől elállott és felperest értesítette arról, hogy a további 230 mm. zabot át nem adja. A felebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállás szerint felperes a további levonás jogosultságát vitatta ugyan és erre nézve azt hozta fel, hogy az illető 100 mm. zab minőségére nézve nem volt szerződésszerű és így a K. T. 348. §-a szerint a vételár aránylagos leszállítását igényelhette, azonban a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt azáltal, hogy felperes ebbeli igényét jogosultnak el nem fogadta; mert az illető árú a dolog természeténél fogva megtekintés mellett megvizsgálható és a felebbezési bíróság Ítéletéből vagy a tárgyalási jegyzőkönyvekből avagy ezek mellékleteiből nem tűnik ki az, hogy felperes felhozta volna, hogy az illető árúnak rejtett hibája volt avagy az illető árúnak minősége iránt alperes részéről megtévesztetett; már pedig a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint a felek nem állapodtak meg abban, hogy az illető árú átadása a szerződési kikötéstől eltérően a sz—i vasútállomásnál történjék, hanem felperesnek eziránt meghatalmazottja az 1901. évi november hó 8-án alperes helyi raktárában a készletben levő zabot megvizsgálta, kifogástalannak elfogadta és kifogás nél* kül átvette; e tényállás mellett, habár a lemérés esetleg utóbb és a sz—i vasútállomásnál történt, felperes az illető zab minősége ellen utólag kifogást tenni jogosítva nem volt és így a minőség hiánya alapján a vételárnak aránylagos leszállítását sem igényelhette. Ilyen körülmények között alperes a miatt, hogy felperes a 100 mm. zab szerződési egész árát ki nem fizette, tehát a vételár-