Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

87 tott keresetére vonatkozik, azért támadja meg, mert ő F. József és V. Károly tanukkal igazolta, hogy ettől a vételi ügylettől kölcsönönösen elállottak; mert továbbá felperes a zabvételi ügyletnél olyan rosszhiszeműséggel járt el, hogy alperes jogosítva volt a szerződéstől a K. T. 352. és 358. § §-ai szerint elállani; alperes az 1901. évi november hó 16. napján kelt levelével közölte is felperessel, hogy vele szemben további bizalmát elveszítette és a vele kötött összes ügylet teljesítésétől eláll, a felebbezési bíróság pedig ezt a levelet nem méltatta; és mert végül a felebbezési bíróság alperest arra nézve, hogy a kendermagvételi ügylettől kölcsönösen elállottak, eskü alatt ki nem hallgatta. Ezek a panaszok nem birnak megállható alappal; mert a felebbezési bíróság F. József és V. Károly tanuk vallomását nem mellőzte; az pedig, hogy a felebbezési bíróság a tanuk vallomásával mit vett vagy nem vett bizonyítottnak, a S. E. C4. §-a szerint a bizonyítékok megengedett mérlegelésének keretébe tartozik és a S. E. 197. §-a szerint felülvizsgálat alá nem vehető; mert a felebbezési bíróság itéleli tényállása szerint a zabvételi és kendermagvételi ügylet nem volt együttes és egységes, hanem két önálló ügylet; az a körülmény tehát, hogy felperesnek a zabvételi ügyletnél történt eljárása alperest a zabvételi ügylettől elállásra esetleg feljogosította, nem szolgálhatott jogos indokul arra, hogy ugyanazon az alapon alperes a kendermagvételi ügylettől is egyoldalúan elállhasson; és mert végül a S. E. 95. §-a szerint a felebbezési bíróság a félnek eskü alatti kihallgatását elrendelhette, ezt tehát megtenni nem tartozott; az pedig, hogy alperes a felebbezés szóbeli tárgyalásán eskü alatti kihallgatását kérte volna, a felebbezési bíróság ítéletéből vagy a tárgyalási jegyzőkönyvekből avagy ezek mellékleteiből, mint eziránt a S. E. 197. §-a szerint tekintetbe vehető adatokból, ki nem tűnik és így a S. E. 64. §-a szerint a felebbezési bíróság alperes eskü alatti kihallgatását indokolás nélkül is mellőzhette. Továbbá alperes a felebbezési bíróság ítéletének azt a részét, a mely felperesnek a zsákkölcsönzésre alapított keresetére vonatkozik, azért támadja meg, mert a felebbezési bíróság figyelmen kívül hagyta azt a kereskedelmi szokást, hogy zsákkölcsönzésnél jelzett és jelzés nélküli zsákok között különbség nincs és hogy