Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

81 zónák szabadságában áll a meghatalmazást tetszése szerint visszavonni, e mellett oly esetben, a mikor a meghatalmazás] szerződés az O. P. T. 1004. §-a értőimében jutalom mellett és határozott időre köttetik, a meghatalmazó a meghatalmazott kártalanítása iránti kötelezettség alól csak akkor szabadul, ha ez szerződésileg kiköttetett vagy törvénynél fogva helyet foghat. A meghatalmazó abban az esetben, ha a meghatalmazott az O. P. T. 1009. §. rendelkezése ellen vét, jogosítva van a meghatalmazást időelőtt kártérítési kötelezettség nélkül visszavonni. (Erd. e.) Ügy állás : B. Béla és társai az A) alatti szerződés szerint az általuk a kir. kincstártól kivett bor-, ital- és húsfogyasztási adók beszedési jogkezelését és ezen beszedési jog után nyerendő italmérési engedély gyakorlását arra az időre, melyre azt a kincstártól kivették, átadták S. Henriknek évi 1200 K fizetés s ezen kívül az elárusított bor hektoliterje után 4 K, s a sör után palaczkonként 2 fillér fizetés mellett. Ezzel szemben köteles volt S. Henrik az átadók által szállítandó szeszt, bort és sört kimérni és elárusítani. S. Henrik keresetet indít B. Béla és társai ellen, előadván, hogy ő 1000 K óvadékot tett le, s hogy a szerződés 11. pontja szerint a neki átadott italnemüek árának hiánya a letett óvadékot megnem haladta, ha azonban a leszámolás a biztosítékul letett összegnél nagyobb hiányt tüntetne ki, melyre fedezet nem volna, ez esetben jogukban állott alpereseknek őt a megbízástól elmozdítani, alperesek azonban annak ellenére, hogy kötelezettségeinek mindenben eleget tett, 1899 márcz. 17-én, a viszony kezdetétől két hóra indokolatlanul az üzletet tőle elvonták, az italkészletet s az egész berendezést elszállították s ez által neki kárt okoztak, kéri alpereseket az e czimen, továbbá elvont haszon és ki nem szolgáltatott fizetés czimén a három rendbeli keresetében felszámított, összesen 2696 K megfizetésére kötelezni. Alperesek azzal védekeznek, hogy az elszámolás alkalmával felperes tartozása 3174 K 50 fillér volt, azonban felperes ezzel szemben csak 1270 K-ra tarthat igényt, felperes szerződésbeli kötelezettségeit lényegesen megsértette s így jogosítva voltak őt időelőtt elbocsátani. A felebbezési bíróság alpereseket 320 K 30 fillérben marasztalta, a többire nézve felperest keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokokból: Felperes a felebbezési biróság Ítéletét a S. E. 185. §. a) és c) pontjai alapján támadta meg és azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság, a mely a peres felek közt az A) alatti okiratba fogCuriai határozatok. IX. 6