Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

74 keztetést vont arra, hogy alperes a haszonbérleti szerződés felmondásától visszalépett, holott felperesek még a szerződés megszüntetése esetére is, annak feltételei szerint mindaddig a bérlemény birtokában maradhatnak, míg alperes kártérítési kötelezettségének meg nem felel; továbbá, hogy a íélebbezési biróság a szerződés 3. pontjának oly értelmet tulajdonított, hogy kártérítést felperesek csak a haszonbérleti szerződés megszüntetése esetére követelhetnek, habár a szerződés kifejezett tartalma szerint alperes kártérítésre már a bérlemény elidegenítése esetén kötelezve van; végül, hogy az óvadék visszafizetésére alperest annak ellenére nem kötelezte, hogy a bérlet tárgyának elidegenítésére vonatkozó tilalom épen a felperesek részéről letett óvadék biztosítására köttetvén ki, felperesek az óvadék visszafizetését annyival inkáb követelhetik, mert ők nem kényszeríthetők arra, hogy mással, mint a kivel szerződésre léptek, szerződési jogviszonyt tartsanak fenn. Ezek a panaszok sem alaposak; mert a felebbezési biróság Ítéletében megállapította, hogy felperesek az alperes részéről történt felmondást el nem fogadván, alperes ennek következtében reá bírta tulajdonos társát, hogy a felperesekkel fennálló szerződés fentartásához hozzájáruljon; ebből a tényállásból pedig a felebbezési biróság helyesen vont következtetést arra, hogy alperes részéről joghatályos felmondás nem történt; továbbá, mert a felebbezési biróság tényállása szerint alakilag és tartalmilag valónak elfogadott, A) alatti haszonbérleti szerződés 3. pontjának ama tartalmából, hogy a bérlet tartama alatt a felek egymásnak fel nem mondhatnak, haszonbérbeadó azonban kiköti magának azt a jogot, hogy az alább meghatározott kártérítés fizetése mellett a gyógyszertári jogot a bérlet tartama alatt is eladhatja, vagy másként elidegenítheti, továbbá, hogy ha a kártérítést haszonbérbeadó haszonbérlőknek lefizeti, ezen szerződés három hónapra felmondható, nyilvánvaló, hogy kárpótlás mellett is a haszonbérbeadó csak eladás esetén van jogosítva a haszonbérletet felmondani és hogy a kikötött kártérítésre a haszonbérbeadó csak akkor kötelezhető, ha a haszonbérlők a felmondás következtében, a bérleményt birtokukból még a szerződés lejárta előtt kibocsátani kényszerülnének, miből helyesen vonta le a felebbezési biróság azt a jogi következtetést, hogy mindaddig, míg a szerződés joghatályában fennáll, alperes a keresetbe vett kártérítésre nem kötelezhető.