Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

II 197. §-ának rendelkezéséi, ha annak ellenére, hogy a tanú a perben döntő ténykörülményre is tett vallomást, Ítéleti indokaiban kijelenti, hogy a tanú erről a lénykörülményről mit sem tud. 201 9. 440. 65. §. A kár mennyiségének megállapítása. Abból, hogy a szakértők a többek által okozott kár tekintetében » károsodás arányát megállapítani nem képesek, még nem következik, hogy a kárt tevők egyetemlegesen marasztaltassanak, hanem az egyes fél által okozott kár mennyiségét a bíróság van hivatva legjobb belátása szerint megállapítani. 1916. 229. A bíróság valamely becsérték megállapításánál nincs elzárva áltól, hogy valamely perenkívüli becsül, bár annál az elleniéi mellőztetett, ténybeli meggyőződése megalkotásánál bizonyítékul elfogadhasson. 1950. 30£. 72. §. Észrevételezés a nizonyításfelvétel eredménye felett. Ha a félnek a felebbezési tárgyaláson alkalma volt szükséges kórelmeit és nyilatkozatait megtenni, a felebbezési bíróság az elsőbiróság előtt, történi bizonyításfelvétel tekintetében észrevételek megtételére újabb határnapot kitűzni nem kötetes. 1893. 185. 73—75. §§. Az okiratbizonyítás. Az okirattal való bizonyításra nézve kötelező bizonyítási szabály csak annyiban áll fenn, hogy mindaddig, míg az ellenkező bizonyíttatik, a perrendszerűen kiállított okirat tartalma valónak veendő, a mi azonban nem zárja el a szerződésben résztvevő feleket attól, hogy bizonyíthassák, hogy a szerződés tartalma nem felel meg a felek kijelentett szerződési akaratának. 1830. 32. Az, hogy a felebbezési bíróság a kereskedelmi könyvekkel mit vett vagy nem vett bizonyítottnak, a S. E. (54. és 75. §§. szerint a bizonyítékok megengedett mérlegelésének keretébe tartozik. 1856. 95. A S. E. 73. és 77. §§. szerint csak az ellenkező bizonyításáig áll fenn az alakilag való, illetőleg a perrendszerű alakban kiállított magánokiratokra nézve kötelező bizonyítási szabály az iránt, hogy azok tartalmilag is valóknak tekintendők. 1922. 245. Habár alperesek a keresel alapjául vett adóslevelet kiállították ós ez az okirat külsőleg az 1868 : LIV. t.-cz. 167. és 168. §§-ban meghatározott alakszerűségeknek megfelel, nincs kizárva annak lehetősége és a kiállítók által bizonyítása, hogy az adóslevél tartalma valótlan, nevezetesen, hogy