Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

70 felmondás nélkül. Az üresen hagyott helyiségekbe V. T. gyógyszerész és neje költöztek be, miután előbbi nyerte el B. R. községben a gyógytári jogot, azonban a bérlet iránt sem a községgel, sem N. A.-val bérleti szerződést nem kötöttek, mert a község kijelentette, hogy a helyiségek N. A.-nak lettek bérbeadva, tehát a helyiségek felett nem rendelkezik, s mert N. A. őtet csak biztatta, hogy a helyiségekbe költözzenek be és a bérre nézve majd megegyeznek, ha a közte és a község között folyamatba tett per befejezést nyer. A község ugyanis pert indított N. A. ellen az évi 400 K bér megfizetése iránt és miután N. A. a 400 K megfizetésére köteleztetett, most pert indít V. T. és neje ellen 400 K bér megfizetése, illetőleg az általa a községnek fizetett 400 K megtérítése iránt. Alperesek azzal védekeznek, hogy köztük és felperes között bérleti viszony létre nem jött, ők alperes biztatására foglalták el a helyiségeket, de különben a helyiségek oly rossz állapotban vannak, hogy azok bére évi 120 K-nál többet nem ér. Az alsóbiróságok alpereseket évi 120 K bér megfizetésére kötelezték, többire nézve felperest keresetével elutasították, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokokból: Felperes felülvizsgálati kérelmében az anyagi és eljárási jogszabályok sértése és mellőzése miatt támadta meg a felebbezési bíróság ítéletét; azt panaszolja ugyanis, hogy a felebbezési bíróság tévesen és felperes nézete szerint anyagi jogszabály sértésével állította fel ítéletében azt a tételt, hogy a peres felek közt vita tárgyát az képezte, hogy alperesek mennyi bérösszeget tartoznak a felperesnek fizetni, mivelhogy a kereset jogczíme az volt, hogy alperesek oly helyiséget használtak, melynek bérét felperes fizette és így alperesek azt mint helyettük teljesített fizetést visszatéríteni tartoznak, így tehát a kereset jogczíme más kárával gazdagodás megtérítése, a felebbezési bíróság pedig ily körülmények közt a felperes sérelmére mellőzte azt az alkalmazandó jogszabályt, hogy más kárával gazdagodás czimén annyit kell visszatéríteni, a menynyit a más kárával gazdagodó helyett és érdekében a másik fél teljesített. Ez a panasz alaptalan. Felperesnek a tárgyaláson szóval is előadott keresete arra volt alapítva, hogy felperes bérbe vett B.-R. községétől ebben a községben évi 400 korona bérért egy gyógyszertári- és lakhelyiséget, de ebből a községből B. községbe költözvén, ezt a bérleményt abban a jogi nézetben, hogy a B.-R. községére szóló gyógyszertári engedélyének megszűntével a bérleti szerződés is megszüntethető, otthagyta és B.-R. községével, a mely a bérleti szerződéshez ragaszkodott, ennek további fenn vagy fenn-nem