Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

55 viszonyának az alperessel szemben való biztosítására, hanem legföljebb az albérlőkkel szemben való biztosítására lehetett szüksége, kik mint a háznak korábbi időtől kezdve bérlői a főbérlői jogot kizárólagosan maguknak vitatták, s kiket alperes a ház birtokba vételekor a bérleti jog birtokában és tényleges használatában talált. Ez a panasz lényegileg alaposnak találtatott. Felperes ugyanis a keresetét az alapon indította, és a felebbezési bíróság magáévá tevén az alsóbiróság Ítéletében foglalt tényállást, meg is állapította, hogy felperes a keresetben említett házat ennek volt tulajdonosától, P. Adolftól és nejétől 1901 deczember 19-től 1906 február 1-éig bérbe vette, s ezt az ingatlant az 1902 szeptember 4-én és október 11-én megtartott birói árverésen az alperes vette meg, a kinek képviselői az árveréseket követő 1902 novemberi negyedre járó bérösszeget felperestől megkínálás ellenére abból az indokból nem fogadták el, hogy a felperes részéről vitatott főbérlői jog az árverési vétel következtében megszűnt és alperes a felperessel jogviszonyban nem áll. E tényállásból kifolyóan, egymagában az a körülmény, hogy alperes a bérösszeget el nem fogadta, és felperes főbérlői jogát el nem ismerte, nem tette szükségessé a felperes főbérlői jogviszonyának alperessel szemben való biztosítására a megállapítási keresettel, mert felperes vitatott főbérlői jogának fenmaradása az el nem fogadott bérösszegnek birói kézbe helyezésével is esetleg megóvható volt s így a bérösszeg el nem fogadásával és felperes főbérleti jogának el nem ismerésével a felperesnek jogi helyzete nem rosszabbodott. A felebbezési bíróság továbbá tényállásként meg nem állapította, hogy alperes, mint a szóban forgó ingatlannak árverési vevője és új tulajdonosa valamely joglépést tett volna az irányban, hogy felperest vitatott főbérleti jogának gyakorlásában akadályozza, a mennyiben pedig alperes ilyen irányú joglépést tett volna is, felperesnek módjában állott eme joglépéssel szemben főbérleti jogában magát a teljesítés követelése által megvédeni és így annak a jogviszonynak biztosítására, a melyet felperes a végrehajtást szenvedettekkel kötött bérleti szerződésre és az 1881 :LIX. t.-cz. 181. §-a rendelkezésére alapított, az alperesekkel szemben a megállapítási kereset az alperes esetleges joglépései szempontjából szükséges szintén nem volt. Ezekhez képest a jogviszony létezésének birói megállapítása