Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)
>!5 1639. A telekkönyv szerint társtulajdonos nőnek a vételi ügyletet megelőző alkudozásoknál tett abbeli nyilatkozatából, hogy házuk eladó, nem lehet jogilag arra következtetni, hogy a nő akár saját személyében, akár társtulajdonos férje mint megbízottja által a szerződést megkötötte. Az egyik társtulajdonos hozzájárulása hiányában érvényes vételi szerződés nem keletkezvén, a foglaló kétszerese nem követelhető, hanem az előbbi állapot helyreállításának van helye. Ügyállás: 0. Albert és neje szóbeli szerződés mellett megvették a G. János és neje tulajdonát képező házat 1060 K vételárban és fizettek 200 K foglalót, a vételárra 90 K-t. A vételár hátralékának felerésze két hó múlva, másik felerésze két év múlva volt fizetendő, vevők azonnal birtokba lépnek. A midőn 0. Albert és neje a ház átadását követelték, G. János ezt megtagadta azzal, hogy vevők előbb fizessék az egész vételárt. 0. Albert és neje keresetet indítanak G. János és neje ellen és kérik alpereseket a foglaló kétszeresének és a 90 K vételárrészlet megfizetésére kötelezni. Alperesek azzal védekeznek, hogy felperesek az Írásbeli szerződés aláírását megtagadták és így felperesek szegték meg a szerződést, egyúttal felpereseket viszonkeresetileg a szerződés teljesítésére kérik kötelezni. Ezenfelül II.-rendű alperes tagadta, hogy ő a szerződéshez hozzájárult. A felebbezési bíróság alpereseket a kereset értelmében marasztalta, ellenben a kir. Guria alpereseket csupán az egyszerű foglaló és a 90 K vételári részlet visszafizetésére kötelezte a következő okokból : Alperesek felülvizsgálati kérelmükben a felebbezési biróság ítéletét azért támadják meg, hogy a felebbezési biróság megsértette azt a jogszabályt, melynél fogva kétoldalú szerződéstől egyik félnek sincs joga önhatalmúlag elállani és a foglaló kétszeresét visszakövetelni; szerintük jogszabályt sértett a felebbezési biróság azzal is, hogy 2. rd. alperest szerződő félnek mondotta ki, hogy alpereseket szerződésszegőknek, ellenben felpereseknek a szerződéstől való elállását jogosultnak nyilvánította, továbbá hogy felpereseknek vagylagos jogát állapítja meg, végül hogy felhívott tanúiknak kihallgatását mellőzte s ez íiltal őket bizonyítási joguktól elütötte. Alperesek panasza részben alapos. A felebbezési biróság 3*
