Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

30 JE. Ignácz nem volt társtag, hanem felperesnek volt a társaságban két üzletrésze. A felebbezési bíróság alpereseket külön-külön 855 K 30 f töke, kamat és perköltségben marasztalta, a kir. Guria pedig alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokokból: Alperesek a felebbezési bíróság ítéletét a S. E. 185. §. a) és c) pontjai alapján támadják meg; azonban eziránt alperesek részéről felülvizsgálati kérelmükben felhozott panasz nem bir megállható alappal. A kereskedelmi eljárást szabályozó rendelet 9. §. szerint, ha a kereset a nem illetékes bíróság előtt indíttatott meg. hivatalból csak a 8. §-ban felsorolt esetekben utasítható vissza; a kereskekedelmi eljárást szabályozó rendelet értelmében tehát csak a 8. §-ban meghatározott perek azok, a melyekben a rendes bírói illetőségtől eltérésnek helye nincs ; már pedig a 8. §-ban az alkalmi egyesületek részeseinek egymás közötti perei kifejezetten ki vannak véve; következésképen a jelen perben, melynek tárgya egy alkalmi egyesület részeseinek egymás közötti vagyoni igénye, a bírói illetékesség hiánya hivatalból figyelembe és ebben a kérdésben a másodbiróság döntése ellen emelt panasz a S. E. 184. §. szerint tekintetbe nem vehető. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt és e részben panaszszal meg nem támadott tényállás szerint a felperes az alperesek és F. József részessége mellett alakult alkalmi egyesületnek a feloszlása idejében a t—i takarékpénztár javára 5600 forint tartozása állott fenn, a melyre vonatkozóan a hitelező takarékpénztárnak egy a F. József által elfogadott felperes által kibocsátott és az elsőrendű alperes által forgatott 3600 forintos váltó volt a birtokában és ez a 3600 forint tartozás későbbi törlesztés útján 2700 frtra olvadt le, a mikor erről a 2700 írtról ugyanazok új váltót adtak az illető takarékpénztárnak, ezt a váltót a lejáratkor és óvás után az elsőrendű alperes az illető takarékpénztárnál kifizette, az elsőrendű alperes váltói úton felperest perelte és felperes elmarasztaltatván, fizetett elsőrendű alperesnek 2700 frt tőkét, 283 frt 50 kr. kamatot és 10 frt 8 kr. óvási költséget, tehát összesen 2993 frt 58 krt és ennek aránylagos megtérítését követeli a jelen perben felperes az alperesektől. Az ügy ily állása mellett és tekintettel arra, hogy a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint F. József vagyontalan és az alkalmi egyesület tagjai eredetileg abban állapodtak meg, hogy a