Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

26 A felebbezési biróság az A) és %'/'. alatti okiratot alakilag és tartalmilag valóknak elfogadván, az, hogy ez okiratok tartalmánál fogva az azokat kiállító felekre nézve származnak-e és minő jogok vagy kötelezettségek, jogkérdés és mint ilyen az anyagi jog alkalmazásával lévén eldöntendő, a felülvizsgálat alól elvonva nincs. Az A) alatti okirat tartalma szerint alperes az 1895. évi márczius hó első napjától kezdődő 5 évre évi 1400 korona bérért bérbe vette felperes házát és az ötödik pont szerint az italmérési árulási jogosultságot felperes tartozott alperes részére a házra kieszközölni; az A) alatti szerződés szerint tehát a peres felek között bérleti szerződés jött létre, a melynek alperesre nézve az volt a felperes előtt tudvalevő, sőt felperes által egyenesen előmozdítani kötelezett indoka, hogy a bérelt házban alperes által szeszes italok kimérése gyakoroltassék, ez pedig, minthogy az ellenkezőre magában a szerződésben vagy egyébként a felebbezési biróság Ítéleti ténymegállapításában rendelkezés nem foglaltatik, korlátlannak vélelmezendő. De hogy a peres felek nem a korlátolt, hanem egyenesen a korlátlan italmérési jogosultság iránt szerződtek, határozottan ki van fejezve a 2*/. alatti okirat tartalmában, a mely szerint alperes ugyancsak az 1895. évi márczius hó első napjától kezdődő 5 évre azt a megnyitandó italmérés és vendéglős üzletet felperesnek olyformán adja át, hogy ebben az üzletben felperes az alperestől kiszolgált italokat az alperes által megállapított árak mellett az alperes számlájára kiméresse és másoknak nagyban elárusitassa és hogy felperes azért alperestől zárt és nyitott edények szerint részletesen meghatározott kimérési jutalékot kap. A felek között ekként létrejött bérleti szerződésnek az a kikötése, hogy az italmérési árulási jogosultságot felperes köteles alperes részére a bérelt dologra kieszközölni, jogilag a szerződésnek nem ugyan feltétele és így a szerződést jogilag feltételessé nem is teszi, tehát arra nézve az 0. P. T. 699. és 897. §§. rendelkezése már ezért sem alkalmazható, hanem jogilag olyannak tekintendő, hogy az által a peres felek szerződésileg szabályozták azt, hogy a bérelt dolog felperes által akként tartandó fenn, hogy alperes részére italmérési jogosultsággal és pedig a fenn kifejtettek szerint korlátlannal, a bérleti idő tartama alatt ellátva legyen. Minthogy tehát felperes a bérelt dolognak ekként leendő fentartására magát lekötelezte, tartozott magát a lekötelezettséget