Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

21 érintő kifakadásokkal illette, felperesnek eme az apa és gyermeke közötti benső szeretetet állandóan mélyen sértő viselkedése elegendően alkalmas arra, hogy különösen tekintettel a peres feleknek magasabb társadalmi állására, a nemes szülői érzületeiben mélyen sértett apára nézve leánya mostohaanyjával, habár az neje is, a további együttélést lehetetlenné tegye; a felebbezési bíróság tehát ezekhez képest nem sértette meg az anyagi jog szabályait, midőn felperes viselkedését olyannak minősitette, mely alperest feljogosította arra, hogy felperessel a további együttélést megszakítsa. (Kir. Curia I. G. 135/1902. 1902 szeptember 19.) 1632. Ha a perben hivatalból üldözendő büntetendő cselekmény jelenségei merülnek fel, a bíróság az eljárást a S. E. 44. §-a értelmében felfüggeszteni nem köteles ugyan; azonban a peres feleknek az iránt előterjesztett kérelmét, bogy a per tárgyalása a büntető eljárás jogerejű befejezéséig szüneteltessék, a S. E. 52. §-a értelmében meg nem tagadhatja. Ügyállás: N. Ida pert indított R. János és társai, mint R. József örökösei ellen egy 60,000 K-ról kiállított kötelezvény alapján. Alperesek tagadták, hogy a kötelezvényen látható aláírás az örökhagyótól származnék. A felebbezési bíróság megállapítván, hogy az aláírás hamis, felperest keresetével elutasította, ellenben a kir. Curia a felebbezési bíróság ítéletét feloldotta és a pert a megindított büntető eljárás jogerejű befejezéséig szünetelőnek kimondotta a következő okokból: Felperes felülvizsgálati kérelmében egyebek közt azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság eljárási jogszabályt sértett, a mikor a polgári per tárgyalását a büntető eljárás jogerejű befejezéséig fel nem függesztette. Ez a panasz alaposnak találtatott. A C. és D. alatti okiratokon néhai R. József névaláírásaként szereplő aláírások valódiságát az alperesek tagadták és a felebbezési bíróság ítéletében azt állapította meg tényállásként, hogy ezek az okiratok nem származnak a kötelezettként szereplő R. Józseftől és hogy ezek nem valódiak. A felebbezési bíróság még ítéletének meghozatala előtt az