Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

17 zata iránt, hogy a földtulajdonosnak a zsellér által teljesített szolgálmány valódi értéke kárpótoltassék, ezt a valódi értéket pedig a jelen esetben, midőn a zsellérek meghatározott összegű napszámaikat vegyesen férfi és női napszámokban dolgozták le, csakis ezeknek a vegyes napszámoknak átlagos értéke képezheti. Megtámadják alperesek a felebbezési bíróság Ítéletének azt a rendelkezését, mely szerint a férfi napszám egyenértéke 96*2 s a női napszám egyenértéke 57'4 fillérben állapíttatott meg s ehhez képest sérelmesnek tartják az évi szolgáltatás értékének, valamint a váltságtőkének megállapítását is, felhozván, hogy e jogkérdés megbirálásánál lényeges szempont, hogy a kihallgatott tanuk vallomásainak mily súly tulajdoníttatik, s hogy a kihallgatott tanuk közül Sz. János és K. Józsefné vallomásának semmi súly sem tulajdonítható, végül, hogy a napszámok átlagos értékének kiszámítását feltüntető táblázat sem teljesen ment a tévedéstől, a mennyiben némely adatokat tévesen tüntet ki. Minthogy azonban a felperesek által teljesített napszámok egyenértékének megállapítása nem jog, hanem ténykérdést képez s a S. E. G4. §-a értelmében a tanuk vallomását a bíróság szabadon mérlegeli s az így megállapított tényállás a 197. §-a értelmében felülvizsgálati eljárás tárgyát csak az esetben képezheti, ha a ténymegállapítás valamely jogszabály megsértésével történt, ily jogszabály megsértést azonban alperesek föl nem hoztak, tekintve végül, hogy a felebbezési bíróság neheztelt táblázatában számtani hiba nem fordul elő : alpereseknek ez a panasza törvényes alappal nem bír. Alperesek, illetőleg ezek közül az érdekelt A. Sándorné azért támadja meg a felebbezési bíróság ítéletét, mert a XVIII. tétel alatti v-i féle zsellérséget birtokosai az 1895. évben elhagyván, ez a zsellérség az 1896. év eleje óta a földesúr kizárólagos rendelkezése alá került, minélfogva ez a zsellérség szerinte az 1896. évi XXV. t.-cz. 2. §-a s a 4. §. 3. pontjában foglalt jogszabály megsértésével mondatott ki megválthatónak, és mert a mennyiben megválthatónak mondatott ki ez a zsellérség, sérelmes, hogy a váltságösszeg évi 12 korona után állapíttatott meg, mivel az előkészítő eljárás folyamán megállapíttatott, hogy birtokosai 24 munkanapot voltak kötelesek szolgálni, a volt földesúr igénye tehát erre terjedvén ki, a váltságösszeg ezen az alapon állapítandó meg. A felebbezési bíróság tényállása szerint a zsellérlajstrom Curiai határozatok. VIII. 2