Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)
10 nek magatartása szolgáltatott okot, többé jogi megbirálás alá nem vonható. Ügyállás: Az ideiglenes nőtartás iránti per folyama alatt, még mielőtt elsóbirósági Ítélet hozatott volna, a kir. Gurianak a válóperben hozott ítéletével a peres felek közötti házasság felbontatott, és pedig a nő hibájából. Ennek következtében az alsóbiróságok alperest a curiai Ítélet jogerőre emelkedése napjáig terjedő időre lejárt havi 8 K ideiglenes nőtartási részleteknek, összesen 240 K megfizetésére kötelezték, ellenben a kir. Curia alperes felülvizsgálati kérelme következtében felperest keresetével egész terjedelmében elutasította a következő okokból: Lényegileg alapos alperesnek a felülvizsgálati kérelemben felhozott az a panasza, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy őt ideiglenes nőtartásra kötelezte, jóllehet a házassági kötelék felbontása iránt folyamatba tett perben jogerős Ítélettel a házassági kötelék felperes hibája következtében bontatott fel; mert az ideiglenes nőtartás iránti kereset czélja az, hogy addig, míg a nőtartás kérdésének végleges rendezésére hivatott, s a házassági perekben eljárni illetékes biróság a tartás kérdése felett jogérvényesen nem döntött, ha a különélésre a férj sérelmes viselkedése szolgáltatott okot, a vagyontalan nő megélhetéséről gondoskodva legyen. Nyilvánvaló tehát, hogy a mennyiben a házassági per bírósága az ideiglenes nőtartás iránti per megindítása előtt vagy annak folyamában a házassági kötelék felbontása felett jogérvényesen határozott és a házassági köteléket egyedül a nő hibájából bontotta fel, az ideiglenes nőtartás iránt indított perben az a kérdés, hogy a különélésre a házasfelek melyikének magatartása szolgáltatott okot, többé jogi megbirálás alá nem vonható, hanem az a jogi álláspont, melyre a válóper bírósága helyezkedett, az ideiglenes nőtartás iránti perben is irányadó; de különben is a nő ideigleneseltartásáról ily esetben gondoskodni már nem kell. Minthogy pedig a felebbezési biróság tényállása szerint az alperes által folyamatba tett válóper, még a jelen perben kelt elsőbírósági ítélet meghozatala előtt jogérvényes bírói ítélettel befejeztetett és a házassági kötelék felperes hibájából bontatott fel, ezek szerint az, hogy felperes különválása által tartási költség merült fel, a különélésnek felperes hibájából történt magatartására lévén visszavezetendő, téves a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése,.
