Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

8 1623. A S. E. 148. §-a csak a viszonkeresetre nézve tartalmazza azt a rendelkezést, hogy a felebbezési eljárásban viszonkereset nem emelliető, — a beszámítás érvényesítésére azonban viszonkereset nem kívántatván, az mint a követelés megszüntetésére vonatkozó kifogás a S. E. 152. §-a értelmében a felebbezési bíróság előtt akkor is érvényesíthető, ha ily kifogással a peres fél az elsőbiróság előtti eljárásban nem is élt. Az a körülmény, hogy alperes ellenkövetelése összeg szerint a sommás birói hatáskör alá nem tartozik, nem akadályozza a beszámítás érvényesítését. (S. E. 23. §.) (Erd. e.) Ügyállás : M. M. pert indított neje ellen azon az alapon, hogy ők együttesen és közös kötelezettséggel vettek fel a takarékpénztártól három rendbeli kölcsönt, összesen 6000 K-t közös gazdasági czélokra. Tartozásuk törlesztésére együttélésük alatt rendesen fizettek részleteket, ügy, hogy 1891 július 8-án, a mikor különváltak, még 4591 K 96 f maradt hátra. Ez idő óta kizárólag ő törlesztette a közös tartozásuk hátralékát; kérte tehát, hogy alperes neje az említett összeg felének, vagyis 2295 K 98 f megfizetésére köteleztessék. Alperes azzal védekezett, hogy felperes az általa fizetett összegek felének megtérítését joggal nem követelheti, mert az ő és felperes közös tulajdonát tevő ingatlanokat már különválásuk óta egyedül felperes használja és a jelzett tartozásokat a közös vagyonból hüzott hasznokból törlesztette. A felebbezési bíróság megállapítván, hogy a peres felek házassága bíróilag felbontatott és így a közös vagyon jövedelmeiből az alperes javára számítandó összeg a kereseti összeget nemcsak kellően fedezi, hanem jóval felül is múlja, felperest keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő okokból: Felperes felülvizsgálati kérelmében azért támadja meg a felebbezési biróság Ítéletét, mivel szerinte a felebbezési biróság megsértette az 0. P. T. 1439. és 1440. §-ában foglalt jogszabályt azzal, hogy beszámított oly követelést alperes javára, mely nem valódi, nincsen lejárva és határozatlan, összeg szerint máig sincsen meghatározva, de megsértette a felebbezési biróság az 1881. évi LIX. t.-cz. 8. §-át, az 1868 : LIV. t.-cz. 77. §-át, a S. E. 148. és és 149. §-ait is, mert alperes a beszámítás iránt viszonkeresetet nem is támasztott, csak felperes elutasítását kérte; a felebbezési