Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)
LI köréhez tartozik, miből viszont okszerűen az következik, hogy a jogosult a kötelezettet értesíteni tartozik, hogy a szolgálólányt hol, mikor és milyen munkában kívánja felhasználni. 1667. 99. A kézi napszámból álló szolgálmányok iránt fennálló jogviszonynak a természetéből következik, hogy eme szolgálmányi tartozást, ha a kötelezettek annak teljesítését meg nem tagadják, a földtulajdonos az által, hogy azt fel nem használja, önkényesen pénzbeli tartozásra át nem változtathatja, sem pedig, ha a zsellérek évi napszámaikat leszolgálni készek voltak az előző évben, a zsellérek hibáján kívül használatlanul maradt szolgálmányokkal a zsellérek következő évi szolgálmányai nem szaporíthatok. 1667. 99. Az 1890 : XXV. t.-cz.-nek a munkabér értékének megállapítására vonatkozó rendelkezése nem a szolgálmányok teljesítésére, hanem a szolgálmányok végleges megváltására irányuló perekben nyerhet csak alkalmazást. 1667. 99. Ha a majorsági zsellértelkek birtokosai a szolgálmányokat a belsőségek és külsőségek után teljesítették, abból a tényből, hogy a földesúr később a külsőségeket a birtokosoktól elvonta, és ezek azóta szolgálmányokat épen nem teljesítettek, a földesúr részéről történt lemondásra jogilag következtetni nem lehet, 1726. 243. A felebbezési bíróság belátása szerint állapíthatja meg azt, hogy a majorsági zsellértelkek birtokosai által eredetileg a belsőségek és külsőségek után teljesített évi napszámokból aránylag mi esett a megváltásra került belsőségekre. 1726. 243. Azok a birtokterületek, a melyeket az illető nem az évi kézi napszászámok fejében, hanem erdőpásztori minőségében cselédbérben használ, nem tartoznak azok közé a majorsági birtokterületek közé, a melyek az 1896 : XXV. t.-cz. 1. §-ának rendelkezése alá esnek. 1759. 318. XXI. A CSALÁDJOG. 1. A házastársak közötti vagyonjog viszony. Ha a házasfelek vagyoni viszonyaik szabályozása végett nem közjegyzői okiratba foglalt egyezségre léplek és ennek alapján az egyik fél a megállapodáshoz képest szolgáltatást teljesített, ennek jogi következménye nem az, hogy a másik fél ama jogot, melyről lemondott, nem érvényesítheti, hanem az 1886 : VII. t.-cz. 22. §-ának végső bekezdése szerint egyedül az, hogy a jogügyletet létesített felek a jogügylet érvénytelensége esetén kötelesek egymásnak mindazt visszaszolgáltatni, a mit az érvénytelen jogügylet alapján kezeikhez vettek. 1649. 58. d*
