Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)
123 Másodrendű alperes felülvizsgálati kérelmét a törvényes időben ügyvédi ellenjegyzés nélkül beadta volt; azonban az a S. E. 187. §-a értelmében hivatalból visszautasíttatott; most a törvényes határidő lejárta után felülvizsgálali kérelmét igazolási kérelemmel kapcsolatban újból beadván, az arra kitűzött tárgyalás alkalmával igazolási kérelmével egyezően a vétlen mulasztás okául azt hozza fel, hogy ügyvéde a felülvizsgálati határidő utolsó napján túlságosan el lévén foglalva, az ezzel járó izgalmak közepette elfeledte az elkészített felülvizsgálati beadványt ügyvédi ellenjegyzéssel ellátni. Elfoglaltatását feljegyzési könyvének hitelesített kivonatával tanúsítja. Habár felperes a tárgyaláson meg nem jelent, meg nem jelenése csak azt vonja maga után, hogy a Il-od rendű alperes által a vétlen mulasztás okául felhozott tény felperes részéről beismertnek tekintetik. Ez alapon azonban az igazolási kérelemnek helyt adni nem lehet, mert az a körülmény, hogy alperesi ügyvéd elfeledte a felülvizsgálati kérelmet ellenjegyezni, nem valamely az ügyvéd személyén vagy tényén kívül eső akadály, a minek alapján az 1881 LIX. t.-cz. 61. §-a értelmében a mulasztást vétlennek lehetne tekinteni, miért is az igazolásnak hely adható nem volt és ennek következtében a felülvizsgálati kérelmet tárgyalás alá venni nem lehetett. (Kir. Curia I. G. 336/1902. 1902 deczember 3.) 1675. A végrehajtási eljárás során indítható perekre nézve a végrehajtási törvényben kijelölt bíróságok ügybiróságoknak tekintendők, a melyektől eltérésnek helye nincs; következéskép az a körülmény, hogy felperes a telekkönyvi hatóság által zár alá vett bérjövedelmeknek zár alól feloldása iránti keresetet a kir. járásbíróságnál nem mint telekkönyvi hatóságnál tette folyamatba, oly pergátló akadály, mely a S. E. 27. §-a értelmében az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe veendő. Ügyállás: A b—i takarékpénztár a D. Gyula tulajdonául felvett ingatlanra és ennek haszonvételeire 40,000 K kölcsöntőke erejéig C) l. alatt zálogjogot nyert. Az ingatlanon épült lakóházat az ingatlan tulajdónosa a
