Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

105 tekintetében hallgattattak ki; minthogy pedig az ily irányú ténybeli kérdésekre nézve az építési szakértők is kellő szakértelemmel birnak és a felebbezési bíróság ezeknek véleményéből is megalkothatta meggyőződését a tényállásra nézve, ennélfogva nem sértett a felebbezési bíróság eljárási jogszabályt azzal, hogy külön még gázmű szakértők meghallgatását el nem rendelte. Alaptalan továbbá alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy a 7. alatt csatolt levél téves értelmezésével eme levél tartalmából a felperesnek jogról való lemondását ki nem mondotta. Habár téves és anyagi jogszabályt sért a felebbezési bíróság ítéletének az az indokbeli kijelentése és ebben a részben alperes felülvizsgálati panasza alapos, hogy felperes a '/. alatti levél aláírása idejében a miatt, mert még maga sem tudhatta munkaképtelenségének természetét és kártérítési igényének mibenlétét és mennyiségét, igényéről a 7. alatti levélben le nem mondhatott volna, mivel lemondani a terjedelmére nézve még ismeretlen mérvű jogi igényről is érvényesen lehet; de minthogy felperes eme levél tartalma szerint alperessel szemben azt a kártérítési összeget nyugtatta, a melyet a biztosító társaság kiutalt s ez alkalomból jelentette ki «ez úttal», hogy a balesetből támasztott igényei ezzel kielégíttettek, ez a kijelentés pedig 1897. évi január hó 1-én és tehát a megállapított tényállás szerint az 1896. évi július 29-én történt baleset után azon a 8 hónapon belül történt, a meddig a felebbezési bíróságnak az elsőbiróság Ítéletéből átvett tényállása szerint felperes felgyógyúlása után megszakításokkal még az alperes gyárában dolgozott, az pedig nem nyert megállapítást, hogy felperes már ez idő alatt is alperessel szemben a balesetből igényeket támasztott volna, ennélfogva a felebbezési bíróság helyesen értelmezte a 7. alatti levelet akként, hogy abból a felperesnek kártérítési igényéről való lemondása az alperessel szemben bíróilag meg nem állapítható. Végül alaptalan alperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett, a mikor a szakértők véleménye alapján az alperes gondatlansága és a baleset közötti okozati összefüggést és abból folyóan alperes kártérítési kötelezettségét megállapította. Az, hogy alperes követett-e el mulasztást és ez okozati összefüggésben áll-e a felperest ért balesettel, jogkérdésre vonatkozik.