Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

81 Az igénylő felperesnek a végrehajtást megelőzően szerzett tulajdonjogával szemben a végrehajtást szen­vedőnek netáni birtoklása csak akkor birna súlylyal, ha alperes kimutatta volna azt, hogy ez a birtoklás a végre­hajtást szenvedő részére felperestől szerzett haszonélve­zeti jogon alapszik. A végrehajtási törvény 95. §-ában a tanúkihallga­tásra nézve előirt megszorítás csak azokban az igény­perekben alkalmazandó, a melyek a végrehajtás további folyamára halasztó hatálylyal birnak. A fél az elsőbirósági eljárás szabálytalansága miatt a felülvizsgálati eljárásban nem szólalhat fel, ha a miatt sem nyomban az elsőbirósági, sem a felebbezési eljárás­ban fel nem szólalt. (S. E. 199. §.) Ügyállás: Sz. város magánjellegű árverésen egyes birtokrészleteket eladván, ezek egyikét M. Sándor vette meg, de nem a maga részére és nem a saját pénzén, hanem M. Ágoston megbízásából ennek részére és ennek pénzén. M. Ágoston a részletet tovább eladta S. Katalinnak. L. Zsigmond végrehajtást vezetvén M. Sándor ellen, lefoglalta a kérdésben levő birtokrészlet haszonélvezetét, mint ingóságot, mire S. Katalin ellene igénypert indított, hivatkozással arra, hogy az ingatlant ő szerezte meg tulajdonjogilag és a végrehajtást szenvedettnek ahhoz semmi joga nincs. Az, hogy a foglalás alkalmával ki volt az ingatlan birtokában, nem derítte­tett fel. A többrendbeli tulajdonátruházásokról később Írásbeli vételi szer­ződések állíttattak ki és csak a végrehajtás foganatosítása után sikerült felperesnek közvetlenül a várostól az ingatlanra való tulajdonjogának be­kebelezésére alkalmas szerződést megszerezni. A felebbezési biróság felperes keresetének helyet adott, a kir. Guria pedig alperest felülvizsgálati kérel­mével elutasította a következő indokolással : Alperes a felebbezési biróság Ítéletét anyagi és eljárási jog­szabály megsértése okából támadja meg; azonban ez iránt alperes részéről felülvizsgálati kérelmében felhozott panasz nem bír meg­állható alappal. A kérdésben forgó ingatlannak az igény tárgyát tevő haszon­élvezete ugyanis a végrehajtási törvény 213. §. értelmében anélkül, hogy arra nézve a végrehajtást szenvedő joga telekkönyvileg be­jegyezve lenne, tehát mint ingóság és nem a telekkönyvi hatóság, hanem a jelen perben eljárt kir. járásbíróság kiküldöttje által fog­laltatott le; már pedig ilyen esetben harmadik személyek netáni Curiai határozatok. VIII. 6

Next

/
Thumbnails
Contents