Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

78 czélja az, hogy addig, míg közöttük a vagyoni kérdések a házassági kötelék felbontása iránti perben véglegesen rendeztetnének, a nő megélhetése biztosíttassék. Jelen esetben, habár meg is állapíttatott, hogy a közös együttélés megszakítása alperesnek felperessel szemben tanúsított tűrhetetlen magaviseletére vezethető vissza, következően alperes eme ténye felperes javára tartás megítélésére, esetleg a szükséges tartás kiegészítésére jogalapul szolgálhatna, de mivel a felebbezési bíróság tényállása szerint felperes anyagi viszonyai az alpereséinél kedvezőbbek és felperes bír oly jövedelemmel, melyből magát a vagyoni viszonyok végleges rendezéséig fentarthatja s ezzel szemben a férj vagyona nem oly tetemes, hogy nejének jövedelmét pótolhatja a nélkül, hogy vagyoni hátrányt szenvedne, ehhez képest jogszabályt sértett a felebbezési bíróság azzal, hogy alperest tartásdíj fizetésére kötelezte akkor, midőn felperes magát tartásdíj nélkül is képes fentartani, miért is a felebbezési bíróság Ítéletét e részben megváltoztatni és felperest keresetével elutasítani kellett. Meg lévén állapítva, hogy a különválást alperesnek indokolatlan magatartása idézte elő, ebben a kérdésben alperes is pervesztesnek tekintendő, következően úgy felperes mint alperes részben pervesztessé válván, a per, felebbezési és felülvizsgálati költséget a S. E. 110., 168. és 204. § §-ai alapján kölcsönösen meg kellett szüntetni. (Kir. Curia I. G. 355/1902. 1902 október 31.) 1657. Az elsőbiróság ítélete ellen felebbezéssel élhet az is, a ki a perbe ügyfélként be nem folyt, ha a biróság ót marasztalta. A végrehajtó, a ki a végrehajtási ügyben eljáró kir. járásbíróság által a végrehajtási törvény 124. §-a értelmében saját személyében bízatott meg az általa lefoglalt követelés behajtásával, nemcsak a per vitelére szükséges költséget, hanem az ellenfél részére megítélt perköltséget is sajátjából nemcsak előlegezni, hanem viselni is köteles, fenmaradván az a joga, hogy azokat a 128. §. értelmében az alapperbeli követelésének járulékaihoz számítsa. (Erd. e.)