Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

73 kikötött helyre, továbbá a K. hajó partra kihúzása, a V. hajó visszaszállítása és felmerült egyéb kiadásai fejében 3700 K kártérítési összeg megfizetése iránt. A felebbezési bíróság felperest keresetével, alperest pedig viszonkeresetével elutasította. A kir. Guria felperest felülvizsgálati kérelmével, alperest pedig csatlakozási kérelmével a 800 K kötbérre nézve elutasította, alperes egyéb viszonkereseti kérelmére, valamint a költségre nézve a felebbezési bíróság ítéletét feloldotta és további eljárást rendelt a következő okokból: Felperes a felebbezési bíróság ítéletét anyagi és eljárási jogszabály megsértése okából támadta meg, azonban ez iránt felperes részéről felülvizsgálati kérelmében felhozott panasz nem bír megállható alappal. A bér ugyanis a bérelt dolog használatának egyenértéke, és a bérlő jogosult arra, hogy a bérelt dolgot a kikötött czélra használja; ha tehát a bérelt dolog a kikötött czélra nem használhatónak bizonyul és e használat következtében épen abból az okból, mert erre nem alkalmas, elpusztul, a bérlő a bér fizetésére és az elpusztulás következtében kártérítésre nem kötelezhető, és így ilyen esetben a bérbeadó szerződési kötelezettségének eleget nem tevén, nem alkalmazható az az anyagi jogszabály, hogy a bérlő bért fizetni és a bérlet lejártával a bérelt dolgot bérbeadónak visszaadni, esetleg e helyett bérbeadót kártalanítani köteles, és pedig akkor sem, ha bérlő az elemi események által okozott kárt és ennek következményeit szerződésileg magára vállalja, mert a fent megjelelt esetben a bérelt dolgot ért veszély nem valamely elemi eseményre, hanem egyenesen a bérbeadó hibájára vezethető vissza. Már pedig a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint alperes a felperes jogelődjétől két uszályhajót ezek megtekintése nélkül megrendelés útján a bérbeadó előtt is tudva levő azzal a kifejezett czélzattal vett bérbe, hogy kotrógép mellett kavicsszállításra használja; e tényállásból tehát jogilag következik, hogy a bérleti szerződés azzal a kikötéssel jött létre, hogy a két uszályhajó kotrógép mellett kavicsszállításra alkalmas. Továbbá a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint a két uszályhajó arra a használatra nem volt alkalmas és az egyik uszályhajó épen alkalmatlan és korhadt volta miatt ama használatba vétel alkalmával elsülyedt; e tényállás mellett az anyagi jogszabálynak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, a mely szerint felperest a bérre és az elsülyedt uszályhajó tekintetében kárra irányuló keresetével elutasította.