Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

70 Már pedig az A) alatti szerződésben az óvadék elvesztése csak a 17. és 18. pontban, nevezetesen az esetre van felperes javára kifejezetten kikötve, ha alperes a szerződést felperes előzetes engedélye nélkül másra átruházza, vagy olyan helyzetbe jön, hogy elvállalt kötelezettségét bármely okból nem teljesíthetné; azonban az iránt, hogy ez eseteknek valamelyike tényleg bekövetkezett, a felebbezési bíróság Ítéletében alkalmas tények megállapítva nincsenek ; nevezetesen az, hogy alperes elvállalt kötelezettsége teljesítésénél késedelmesen és rendetlenül járt el, vagy ezt a teljesítést utóbb egészen abbanhagyta, nem azonos azzal, hogy alperes elvállalt kötelezettségét nem teljesítheti; sőt a felebbezési bíróság egyenesen valónak fogadta el azt, hogy alperes nem jutott olyan helyzetbe, hogy elvállalt kötelezettségét nem teljesíthetné. Ezeknél fogva anyagi jogszabályba ütközik a felebbezési bíróságnak az a rendelkezése, hogy alperes óvadékát felperes javára, habár csak mint legmagasabb kár gyanánt elveszettnek kimondotta, és pedig annál inkább, mert a felebbezési bíróság ítéletéből vagy a tárgyalási jegyzőkönyvekből nem tűnik ki az, hogy felperes netáni kára érvényesítését a jelen per tárgyává tette volna, és mert a felebbezési bíróság Ítélete a felperes netáni kárának ténybeli körülményei iránt ténymegállapítást egyáltalában nem is tartalmaz ; épen ezért e részben alperes felülvizsgálati kérelmének helyet kellett adni és a felebbezési bíróság ítéletének e részben megváltoztatásával, felperest az óvadékra vonatkozóan keresetével egészen elutasítani, ennek jogi következményeként pedig felperest az óvadék elvesztésének terjedelmére és módjára vonatkozó felülvizsgálati kérelmével szintén elutasítani. A tulajdonjog rendszerinti kizárólagosságánál fogva az, ki valamely dolgot tulajdonul jogszerűen megszerez, azt a dolgot külön kikötés nélkül másnak tulajdonul átbocsátani nem tartozik; az ilyen irányú szerződési kikötés tehát szintén szorosan magyarázandó, vagyis a szerződésben ki nem fejezett esetre ki nem terjeszthető. Már pedig az A) alatti szerződés, nevezetesen ennek 15. és 16. pontjai szerint az alperes vállalatának ingói csak 20 év elteltével megváltás mellett és 35 év elteltével megváltás nélkül mennek át felperes tulajdonába; azonban a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint sem a 20 év, annál kevésbbé a 35 év még el nem telt; ehhez járul, hogy az alperest felperestől megillethető