Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

62 értelmében nem ítélet, hanem végzés alakjában tartozott volna hozni. Ezekhez képest a felebbezési bíróság ítélete végzésnek, és ennek folyományaként felperes felülvizsgálati kérvénye fel folyamodásnak s ugyanaz, minthogy felperest a jogorvoslat minőségére és beadhatásának határidejére nézve a felebbezési bíróságnak helytelenül czímzett határozata ejtette tévedésbe, habár az 8 napon túl, mégis 15 napon belül nyújtatott be, törvényes időben beadottnak volt veendő. Az 1881 : LIX. t.-cz. 59. §. 4. pontja értelmében a másodbiróságnak a bírói illetékesség tárgyában hozott végzése ellen további felfolyamodásnak akkor van helye, ha a másodbiróság oly esetben, a midőn a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs, az illetéktelen bíróságot illetékesnek, vagy az illetékes bíróságot illetéktelennek mondotta ki. Igaz ugyan, hogy a jelen esetben felperes keresete készpénzbeli követelés megfizetésére irányulván, külön ügybirósághoz nem tartozik, a melytől törvény vagy törvényerejű rendelet szerint eltérésnek helye nincs. Ámde a felebbezési bíróság neheztelt határozatában nem abból az okból adott helyet az elsőrendű alperes csődtömeggondnok pergátló kifogásának, mintha a kereset más rendes bírósághoz tartoznék, hanem azért, mert szerinte csődbejelentés utján a kereset a csődbírósághoz tartozik ; a felebbezési bíróság tehát arra az álláspontra helyezkedett, hogy felperes keresete felett csakis a csődbíróság, mint külön ügybiróság járhat el csődbejelentés utján. A felebbezési bíróságnak ez az indokolása téves, mert a csődbejelentés nem kereset, s így a kereset, mint ilyen felett az eljárásra nem a csődbíróság csődbejelentés utján, hanem kizárólag valamely bíróság peres eljárás utján van hivatva. A felebbezési bíróság nem épen a jelen perben eljárt kir. járásbíróságot mondotta ki illetéktelennek, a mely ügyben s a mely szempontból eltérésnek nem is lehet helye, ellenben az a kérdés, hogy az alperes csődtömeg fizetésre, vagy a jelzálogul szolgáló ingatlanból való kielégítésnek tűrésére kötelezhető, mint a csődtörvény anyagi részébe vágó, a per érdemére tartozik. Ennélfogva a felebbezési bíróság végzését meg kellett változtatni és ugyanazt a bíróságot a fenti rendelkezés szerint további eljárásra utasítani. (Kir. Guria I. G. 338/1902. 1902 október 24.)