Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

48 a mely már az első perben is erre alkalmatlannak találtatott, mellőzte. Téves alperesnek az az érvelése is, hogy a res judicata kifogásával csakis az alperes élhet és hogy a res judicata megállapítása csak a kereset elutasítását, de sohasem annak megítélését vonhatja maga után ; mert az alperes kifogásaival és támadásaival szemben a felperesnek épen oly joga van az itélt dologra hivatkozni, mint az alperesnek a keresettel szemben. Alaptalannak találtatott alperesnek az a felülvizsgálati panasza is, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy alperesnek a felpereshez a szolgálat folytatása tárgyában intézett felhívását és felperesnek ezt megtagadó nyilatkozatát oly jogi hatályúnak nem tekintette, hogy az a nyugdíj beszüntetését maga után vonta. Alaptalan pedig ez a panasz azért, mert a szolgálatból fegyelmi úton büntetéskép elbocsátás tényével a felperes és az alperes közötti szolgálati viszony végkép megszűnt és a szolgálat folytatásáravaló egyoldalú visszahívással sem a megszűnt szolgálati viszony újra helyre nem állítható, sem a fegyelmi eljárásban hozott határozat, sem az alperes nyugdíjfizetési kötelezettségét kimondó curiai ítélet hatályba, sem felperesnek bírói Ítélettel megállapított nyugdíj igénye meg nem szüntethető; mert továbbá a nyugdijintézeti alapszabály 11-ik czikkének az a rendelkezése, a mely szerint végkép beszüntettetik annak nyugdija is, a ki újra beállott szolgálati képessége daczára előbbeni állásának és illetményeinek megfelelő tényleges szolgálatba visszalépni vonakodik, csak a nyugdijszabályzatban felhozott esetre, nem pedig arra az esetre is alkalmazható, a mikor az alkalmazott a szolgálatból fegyelmi úton büntetésből elbocsáttatott; és pedig már azért sem, mert a hűtlen kezelés miatt fegyelmileg elbocsátott alkalmazott a fegyelmi határozat és ennek jogi következményének hatálytalanítása nélkül nem kötelezhető arra, hogy a közte és a vasúti vállalat közt fennállott, de tényleg megszakított szerződési viszonyt újból felélessze és mert különben is a felebbezési bíróság abból a körülményből, hogy alperes a hűtlen kezelés, illetőleg sikkasztás vádját felperes ellen még most is fentartja és felperes ellen, ha visszatérne a szolgálatba, ezt újabbi fegyelmi eljárás megindítására felhasználná, tényállásként megállapította, hogy alperes visszahívása nem volt komoly és hogy alperes akarata ezzel csakis-