Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

37 1640. Az 1868: LIV. t.-cz. 248. §-ának az a rendelkezése, mely szerint az ítélet a felek kérelmén túl nem terjedhet, a sommás eljárásban is irányadó. (S. E. 13. §.) A jogok oly terjedelemben, a melyben azokat maga az átruházó érvényesíteni jogosult, tiltó törvény vagy törvényerejű rendelet megsértése nélkül átruházás vagy engedményezés tárgyául szolgálhatnak, és pedig akkor is, ha az engedményezésnek tárgyát bizonytalan összegű és a jövőben keletkező vagy feltételtől függő követelések képezik; következéskép a végrehajtás szenvedettnek a tisztviselői fizetésére és e fizetés járulékaira nézve a végrehajtást megelőzően harmadik személy javára történt engedményezése a foglaltató hitelezőjével szemben is bírhat joghatálylyal. Ügyállás : Az é—i kereskedelmi és iparbank javára E. J. ellen foganatosított végrehajtás alkalmával lefoglaltatott ennek az é—i takarékpénztártól járó, az alapszabályokban a tisztviselők részére megállapított jutaléka. Erre a jutalékra igénypert indít a foglaltató bank ellen F. G. azon az alapon, hogy a végrehajtást szenvedő ahhoz való jogát reá a foglalás előtt követelésének kielégítésére átruházta, kérvén felperes, hogy a jutalék a végrehajtás alól mindaddig, míg az átruházás alapját képező követelése kifizetve nem lesz, feloldassék és a takarékpénztár a jutaléknak a most megjelölt időpontig részére leendő kifizetésére feljogosíttassék. Alperes elutasítást kér, mert felperes netán létező igényét csak elsőbbség útján érvényesíthetné. A felebbezési bíróság a lefoglalt tisztviselői jutalékot a végrehajtás alól feloldotta, a kir. Curia pedig a jutalékot csak 1200 K erejéig oldotta fel, egyebekben azonban alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő okokból: A felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint felperes keresetét az írásbeli egyesített kereset tartalmával egyezően adta elő; e szerint pedig felperes az 1900. évi október hó 30-án felvett foglalási jegyzőkönyv 4. tétele alatti jutalékot csak 1200 K erejéig és eme követelése kielégítéséig kérte a foglalás alól feloldatni; minthogy pedig a felebbezési bíróság e kereseti kérelmen túlterjeszkedve a kérdéses jutalékot a foglalás alól egészen feloldotta, s ekként az 1868 : LIV. t.-cz. 248. §-át, a mely a S. E. 13. §-a ren-