Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VII. kötet 1901,1902 (Budapest, 1903)
II nek érdeke ellentétes az általa képviselten perbe vont kiskorú gyermekének érdekével, nem forog lenn akkor, ha felperes egyetemleges marasztalási kért és a védelmid felhozott összes kifogások olyanok, a melyek úgy a gyám, mint a gyámolt kötelességének egyaránt megszüntetését czélozzák. 1517. 280. Az a körülmény, hog} ;iz érseki uradalommal kötőit haszonbérleti szerződésnek ;i haszonbérlő részéről másra történi átruházása a vallás- és közoktatásügyi minister úlján jóváhagyást nem nyert, esetleg a szerződós átruházása hatályának terjedelmére s így az ügy érdemére bírhat befolyással, azonban a S. E. 27. §. 4. pontjában meghatározót! pergátló kifogás elfogadható alapjául nem szolgálhat. 1523. 300. Az iparosok és munkások között felmerülő súrlódások, vitás kérdések és igények csak akkor tartoznak az ipartörvény 17(i. §. szerint első sorban az iparhatóság, illetőleg a 141. §-ban szabályozott békéltető bizottság elé, ha azok magában az ipartörvényben vagy az illető munkarendben vannak szabályozva, vagy egyébként ezeknek valamely rendelkezésével kapcsolatba hozhatók; ellenben az iparos által elbocsátott munkásnak az az igénye, hogy az ő javára az iparosnak nyugbérfizetési kötelezettsége megállapíttassók és az iparos a már lejárt időre esedékes nyugbér fizetésére köteleztessék, az iparhatóság, illetőleg a békéltető bizottság elé egyáltalában nem, hanem kizárólag polgári perútra tartozik. 1555. 385. Habár valamely épületnek általában lakhatóságára nézve, biztonsági és egészségi szempontból, a lakhatási engedélynek a kiadása, vagy annak elvonása, a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik, de ha a bíróság előtt válik vitássá, a peres felek közötti szerződési jogviszonyból kifolyóan, valamely épületnek a szerződésileg kikötött vagy rendeltetésszerű czéljára való használhallansága vagy használhatósága, a bíróság nincs elzárva attól, hogy eme kérdésre nézve maga rendeljen el bizonyítást, ezzel pedig nem sérti meg az 1869: IV. t.-cz. 1. §-ban foglalt jogelvet. 1583. 463. A végrehajtás megszüntetése iránti perben a végrehajtást elrendelő bíróság illetékessége kizárólagos, és pedig akkor is, ha a végrehajtás foganatosítása iránt megkeresett bíróság folytatólagos végrehajtást rendelt. 1619. 545. 160. §. A felebbezési tárgyalási jegyzőkönyv és annak melléklete. A tényállásra vonatkozó szóbeli előadások ós nyilatkozatok a felebbezési bíróságnál jegyzőkönyvbe nem veendők és a bíróság elnökének belátására van bizva, hogy kérelemre lényeges nyilatkozatok közvetlenül a jegyzőkönyvbe vétessenek fel. 1441. í>7.