Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VII. kötet 1901,1902 (Budapest, 1903)

XV azt, hogy a szerződés megkötésénél mi volt a valódi akaratuk és azt. hogy az okirat tartalma a valódi akaratuknak meg nem felel. 1502. 2ol. A közokirat mérlegelés tárgyává nem tehető teljes bizonyítékot csak az okiratban tanúsított tények megtörténtére és az okiratban foglalt nyilatkozatok megtételére nézve nyújt, de nem zárja ki a bizonyítást abban a tekintetben, hogy a felek részéről tett és az okiratba foglalt nyilatkozatok színlettek, vagyis, hogy az abban kifejezett nyilatkozat a felek nem valódi akarata. 1589. 480. A megfelelő kellékekkel kiállított okiratokra nézve is csak annyiban áll fenn kötelező bizonyítási szabály, hogy azok teljes bizonyítékul szolgálnak arra nézve, hogy kiállítójuk az azokban foglalt nyilatkozatokat tette, azonban azok tartalmával szemben is annak bizonyítása, hogy az a valóságnak meg nem felel, kizárva nincs. 1592. 486. A közjegyzői okirattal szemben is bizonyítható a nélkül, hogy annak hamisságát megállapítani kellene, az, hogy a felek abban színlelt jogügyletet vagy nyilatkozatot vétetlek fel. 1592. 486. 85—87. §§. Tanúként ki nem hallgathatás és a tanúságtétel megtagadása. A jogelődnek tanuként kihallgatása kizárva nincs. 1432. 72. A ki a keresetet mint felperestárs megindította, később pedig a pertől elállott, a volt pertársai által folytatott perben tanuként kihallgatható. 1592. 486. 94. §. A szakértői bizonyítás. A S. E. 94. §. nem korlátolja a bíróságot abban, hogy háromnál több szakértőt is alkalmazhasson. 1582. 451). 95—99. §§. A félnek eskü alatti kihallgattalása. A bíróság a felek eskü alatti kiballgattatását akár hivatalból, akár kérelemre elrendelheti ugyan, ha valamely döntő ténykörülményre más bizonyíték nincs, vagy a bizonyíték kiegészítése szükséges, de kötelező eljárási szabály eme bizonyíték alkalmazására nincs. 1506. 263. A tanú a per folyamán mini örökös a peres fél helyébe lépvén, nem mint tanú. hanem mint ügyfél hallgatandó ki eskü alatt. 1554. 381. 103. 104. §§. A részitélet. A felebbezési bíróság azzal nem sértett jogszabályt, hogy a pert az I. rendű alperessel szemben függőben tartva, felperest a II., III. rendű