Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VII. kötet 1901,1902 (Budapest, 1903)

Oly esetben, midőn az idézés körül lényeges szabálytalanság vagy biány állott be, nem az eljárás megszüntetése, hanem az elsőbiróság Ítéletének feloldása mellett a szabályszerű eljárás, illetve a hiány pótlása rendelendő el. 1439. 95. Annak az eljárási szabálynak alkalmazásáról, mely szerint a kiskorú helyett ennek törvényes képviselője vonandó perbe, lemondani nem lehet. 1470. 180. A végrendeletben tett közhasznú alapítvány képviseletére a m. orsz. közalapítványi kir. ügyigazgatóság és nem az alapítvány kezelésére rendelt közigazgatási hatóság van hivatva. 1478. 194. Oly esetben, midőn a hagyaték átadva és az arra hivatottak által birtokba véve nincs, az örökhagyó hitelezője valamennyi ismert örököst és a netáni ismeretlen örökösök részére kirendelendő gondnokol perbe vonni tartozik. 1478. 194. A más nevében felperesként fellépő személynek perbeli képviselethez való jogosultsága hivatalból vizsgálandó. 1490. 224. A törvénytelen gyermek anyja az alapperben tartásdíj iránti keresetével azért utasíttatván el, mert a közte és az alperes között a gyermek tartása iránt kötött egyezség megtámadására saját személyében kereseti joggal nem bir, a pert megújítani, illetve a tartásdíj megfizetése iránt uj pert indítani jogosult az illetékes árvaszéktől nyert ama utasítása alapján, hogy gyámi minőségében perújítással éljen. 1493. 229. Az a körülmény, hogy a saját személyében is perben álló gyám a felebbezés alkalmával adott ujabb ügyvédi meghatalmazás aláírásánál a gyámi minőséget kifejezetten ki nem tüntette, jogilag nem tekinthető annak, hogy az ujabban meghatalmazott ügyvédet a gyám már csak saját részéről bizza meg a per folytatásával, gyámoltja részéről azonban nem. J602. 512. Külön gyám kirendelése nem szükséges, ha nincsenek megállapítva olyan tények, a melyekből a gyám és gyámoltja érdekének ellentétessége következnék. 1602. 512. A ki a jogügylet megkötésénél mint másnak megbízottja jár el, a jogügyletből jogot a saját személyében és a maga részére csak akkor érvényesíthet, ha megállapítható, hogy az érvényesíteni czélzott jog reá szállott vagy a jognak a maga javára leendő érvényesítésére feljogosíttatott; az pedig, hogy felperesi a perbe vitt jog megilleti-e, hivatalból vizsgálandó. 1603. 519. A törvénytelen gyermek tartása iránti követelést, ha a gyermeket maga az anya tartja el, a természetes apa ellen az anya jogosult érvényesíteni s így a per tárgyáról peren kívül rendelkezhetvén, perbeli cselekvőképességgel bir, vagyis mint kiskorú, törvényes képviselőjének mellőzesével, saját személyében felperesként felléphet. 1618. ->44.