Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VII. kötet 1901,1902 (Budapest, 1903)

L A SOMMÁS ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY. (A vastag szám a határozatokat, a második szám a lapokat jelenti.) 1—2. §§. A sommás eljárás és a sommás bírói hatáskör. A S. E. 1. §. 5. I) pontjában foglalt az a rendelkezés, mely szerint az ott említett keresetek felett hozott ítélet a peres felek között levő dologi viszonyt el nem dönti, nem nyerhet alkalmazást oly perben, a melyben felperes az ingatlan visszabocsátását az alapon kéri, hogy alperesek a nekik átengedett haszonélvezeti jog egyenértékéül kikötött élethossziglani eltartás tekintetében kötelezettségüknek eleget nem tettek. 1403. 1. Az 18(58 : LIV. t.-cz. 49G. §-a szerint a szerződésnek, melyben a választott bíróság kiköttetett, mindig Írásban szerkesztve kell lennie; az a körülmény tehát, hogy az okiratban az azt kiállító egyik szerződő fél a vitás kérdések eldöntésére a budapesti árú- és értéktőzsde választott bíróságát jelentette ki hivatottnak: ha a másik szerződő fél az okiratot alá nem irta, csak egyoldalú alávetésnek, nem pedig a választott bíróság kikötésének tekintendő. 1404. 2. A gör.-kel. egyházaknak az 1868 : IX. t.-cz.-ben szabályozott önkormányzati jogából folyóan annak megbirálása, hogy a gör.-kel. lelkész fizetése az egyházközség által jogosan tartatott-e vissza vagy nem, — nem tartozik birói útra, hanem a m. kir. kormány, illetve a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministerium hatáskörébe. 1406. 4. Azzal, hogy a község pótadó-követeléséről az adós kötelezvényt állított ki, és a község a pótadót mint kifizetettet elkönyvelte, újítás keletkezett akkép, hogy a község követelése pótadó minőségét elvesztette és hitelezési követeléssé változtatott át. Következéskép a kötelezvényen alapuló követelés érvényesítése birói útra tartozik. 1414. 23. Az d868 : LIV. t.-cz. 496. §. szerint a szerződésnek, melyben a választott bíróság kiköttetett, mindig Írásban szerkesztve kell lennie; ha tehát azt a kötelező nyilatkozatot, melyben a tőzsdebiróság mint választott bíróság van kikötve, csak az egyik szerződő fél irta alá, választott bíróság kikötése iránt szerződés nem jött létre s így e szempontból a peres ügy külön ügybirósághoz tartozónak nem tekinthető. 1432. 72.