A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

txxvin Az örökös, ha az osztályos egyezség szerint neki jutott osztályrésztől, töle nem függő okokból elesik, ezért az összes Örököstársak által kártalanítandó. A megtérítendő összeg megállapításánál arra visszatérni nem lehet, hogy az osztályos egyezség által egyik örökös a másikkal szemben nagyobb előnyben részesült. 1222. 185. Az osztályos egyezségben felvett az a kijelentés, hogy a megosztás következtében az osztozkodó örökösök atyai és anyai öröklés czímén többé egymáson mit sem követelhetnek, nem azt jelenti, hogy az örökösöknek egymás ellen egyáltalában nem lehet követelésük, hanem csak azt, hogy a mennyiben az osztozkodó örökösök az osztályos egyezségben megosztott vagyont tényleg megkapják, továbbá osztályos igényről szó nem lehet. 1222. 185. Öly esetben, a mikor az egész hagyatéki vagyont átvevő örökösök a többi örökösök vagy hagyományosok készpénzzel való kielégítését egyezségileg feltétlenül és a nélkül vállalják el, hogy kötelezettségüket az átvett örökségi vagyon értékére szorítanák, akkor az a kötelezettség az öröklött vagyont átvevő örökösök jutalékára való tekintet nélkül, ezek bármely vagyonából teljesítendő. 1284. 353. Abból, hogy az örökhagyó végrendeletében az egyik gyermekének hagyott külső birtokot terhelő tartozás fedezéséről gondoskodott, ellenben a másik gyermekének hagyott házra bekebelezett tartozás mikénti rendezéséről nem intézkedett, jogilag nem következik az, hogy a házat terhelő adósságot kizárólag az a gyermek tartoznék kifizetni, a ki a házat örökölte. E szerint ez a tartozás nem a ház vagy ennek örökösének, hanem az örökhagyó hagyatékának terhét képezvén, annak törlesztéséhez a másik gyermek hozzájárulni tartozik. 1375. 532. Abból a jogszabályból folyóan, hogy az örökös az örökhagyó tartozásaiért csak a reá az örökhagyótól szállt örökség erejéig tartozik felelősséggel, következik, hogy midőn az örökhagyó tartozásaiért az örökös perbe vonatik, a felelősség mérvének megállapítása czéljából, a mennyiben az örökös az említett jogszabályon alapuló kifogással él, a perben hozandó tisztába, hogy melyek azok a hagyatéki vagyonok, melyeknek értéke erejéig az örökös marasztalható. Ugyanaz az elv áll akkor is, a midőn az örökségi vagyon az örökösnél természetben már nincs meg és az örökös saját személyében kéretik marasztaltatni. 1381. 547. Az örökhagyó hitelezőjének joga van kimutatni, hogy az örökös tényleges birtokában nem levő vagyon is az örökhagyó vagyonát képezi, hogy az ügylet, melylyel a hagyatéki vagyon a hagyatékból elvonatik, az örökhagyó hitelezőjével szemben hatálytalan, vagy hogy előle a kielégítési alap koholt hagyatéki terhek színlelése által vonatott el; azonban mindezek a jogkérdések az összes érdekeltek perbe vonása nélkül, miután az itélet azok jogait is érinti, birálat tárgyává nem tehetők. 1381. 547.