A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

IAIV Természetben tartás kikötésénél a jogosult a tartás pénzbeli egyenértékét akkor is követelheti, ha a kötelezett a természetben tartást vagy annak egy részben kiszolgáltatását ismételten megtagadja, ez által a jogosultat ismételten nélkülözéseknek teszi ki és ezzel abba a helyzetbe hozza, hogy az megélhetését csak perlekedés utján érvényesítheti. 1ÍÍ49. 430. XVIII. AZ ÍTÉLT DOLOG HATÁLYA. ítélt dologról csak ott lehet szó, a hol ugyanazok a felek között ugyanaz a jog tétetik per tárgyává, a mely egy köztük lefolyt előző perben érdemleges eldöntés tárgyát képezte. 1226. 201. A bekebelezett zálogjoggal biztosított követelés a személyes adós ellen a per folyamán az e részben jogerős Ítélettel megítéltetvén, ezzel az itélt dologgal szemben a jelzálog tulajdonosa ellen folytatott perben további jogvitának tárgya nem lehet az, hogy a személyes adós a kereseti követeléssel valóban adós-e? 1312, 406. XIX. AZ ÜGYVÉDI RENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY. (1874: XXXIV. t.-cz.) Abból folyóan, hogy az ügyvédi jutalomdíjról kiállított okiratban az összes elvállalt munkákért egységesen köttetett ki a jutalomdíj és az egyes munkálatok mibenléte csak a fizetési határidőt szabályozza, a megbízó fél részéről teljesített fizetés jogilag nem tekinthető az egyes munkálatokért, hanem az egységes jutalomdíj részletes törlesztésére történtnek, következéskép ha az ügyvéd egyes munkálatokat nem teljesített s ezért a megbízó más ügyr védet volt kénytelen megbízni és díjazni, ez a körülmény jogilag alkalmas arra, hogy a kikötött jutalomdíj megfelelően leszállíttassék. 1196. 125. Az ügyvéd a részére külön okiratban kikötött jutalomdíjat jogszerűen érvényesítheti az okirat kiállítói ellen, bár tőlük az ügy vitelére külön meghatalmazványt nem kapott s az ügyben hasonlóérdekű más személyek képviseletében járt el. 1206. 15G. Az ügyvédi jutalomdíj aránylagos leszállításának az 1874 : XXXIV. t.-cz. 55. §. a) pontja értelmében helye van akkor is, ha a díjlevél tartalmánál fogva a kikötött jutalomdíj már az ügyvéd által elvállalt pernek ítélet ala terjesztésekor volt fizetendő, azonban a megbízó fél a bizonyítási eljárás folyama alatt elhalálozván, a per itélet hozatala előtt a jog és kötelezettség egyesítése következtében s ezzel a képviselet is megszűnt. 12655. 314. Az 1874 : XXXIV. t.-cz. 54. §. nem köti az ügyvédi jutalomdíj iránti előleges megállapodás érvényességét okirat kiállításához akkor, ha az ügyvéd a