A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

IjVlJ pedig nem akkor, a mikor a haszonbérlő a következő gazdasági évre szükséges előmunkálatokat már elvégezte, állítólag azért, mert a haszonbérlő az elmúlt évben a bér gyanánt kikötött terményeket nem a kellő mennyiségben adta meg. 1249. 283. A zárgondnok a haszonbérlővel szemben több jogot, mint a mennyivel ellene a végrehajtást szenvedett haszonbérbeadó birt, nem érvényesíthet; következéskép a haszonbérlőnek a foglalást megelőző időből származó az a követelése, mely szerint az általa teljesített építkezések költségét a haszonbérbe beszámíthatja, a zárgondnok részéről keresetbe vett bérkövetelésbe beszámítható. 1250. 285. A haszonbér fizetésének elmulasztása még akkor is maga után vonhatja a haszonbéri szerződésnek megszüntetését, ha ez a szerződésben kifejezetten kikötve nincs és a haszonbérbeadó a haszonbérleti szerződés megszüntetése iránt indított per folyama alatt is és addig, míg a haszonbérlő a bérleményt tényleg használja, a haszonbéri összeget jogosan követelheti. 1291. 365. Az által, hogy haszonbérbe adó a bérleményt zár alá vétette és zárgondnoki kezelés alatt tartja, haszonbérlő a haszonbér fizetésének kötelezettsége alól feltétlenül még nem menekülhet ugyan, azonban a zárlat ideje alatt esedékes haszonbért haszonbérbeadó esetről-esetre első sorban a zárlat alatti jövedelemből követelheti, a haszonbérlőtől pedig csak akkor és annyiban, ha és a mennyiben az a jövedelemből ki nem kerül. 1291. 365. A haszonbérbeadó tartozik a bérleményt a szerződéshez képest a haszonbérlő rendelkezésére bocsátani és fentartani, továbbá a maga részéről a bérlemény kihasználása körül szerződésileg elvállalt kötelezettséget teljesíteni, ellenkező esetben a haszonbérlő a haszonbérköveteléssel szemben a nem szerződésszerű használhatás mérvéhez képest megfelelő és a birói megállapítás tárgyát tevő és külön felszámítás nélkül is megállapítható bérleengedést követelhet. 1291. 365. Habár jogszabály az, hogy a haszonbéri összegnek késedelmes fizetése akkor is feljogosítja a haszonbérbeadót a szerződés felbontására, ha ez a fizetési késedelem következményeként szerződésileg kikötve nincs, azonban más j észről jogszabály az is, hogy ha a haszonbérbeadó a fizetési késedelem után az esedékessé vált haszonbért felvette a nélkül, hogy a késedelemből a szerződés megszüntetése iránti jogát kifejezetten fentartotta volna, erről a jogáról lemondottnak tekintendő. 1305. 391. A haszonbér fizetésében tanúsított késedelem a haszonbérbeadót a haszonbérleti szerződés felbontására még akkor is feljogosítja ugyan, ha az a mulasztás következményéül szerződésileg ki nem köttetett; mind a mellett ellenkező megállapodás nem létében a mulasztás eme következménye csakis magára a főkötelezettségre, vagyis a haszonbérre vonatkoztatható, ellenben a mellékkikötésekre és szolgáltatásokra, a melyek közé a haszonbérlőre hárított közterhek viselése is tartozik, jogszerűen ki nem terjeszthető. 1341. 465.