A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

LV A haszonbérlőt a szerződésben elvállalt kötelezettségek teljesítése, jelesen a haszonbér fizetésének kötelezettsége alól nem menti fel az, hogy a bérle­ményt nem a szerződésben megállapított terjedelemben használta s hogy az épületek hiánya vagy rossz karban léte miatt károsodott, hanem ez a körül­mény csak arra nyújt jogszerű alapot, hogy e czímen a haszonbér aránylagos leszállítását követelhesse. 1165. 49. A bérlőnek szóbelileg tett az a kijelentése, hogy a szerződés tárgyát tevő telepen rablógazdaságot fog vinni, mint valamely szerződésellenes cselekmény­nek jövőben elkövetésére vonatkozó puszta kijelentés a bérbeadót a bérleti szerződés egyoldalú megszüntetésére nem jogosítja fel. 1176. 70. Az a tény, hogy a bérlő a bérbeadó részéről, a bérlemény állagának meg­óvása, a leltár kezelése és biztosítása szempontjából alkalmazott egyén javára kikötött fizetést a szerződésben elvállalt kötelezettség ellenére meg nem adta, nem képezi csupán az alkalmazott és a bérlő közötti kérdés tárgyát, hanem mint a szerződésben kikötött teljesítésnek tényleges elmulasztása a szerződés­szegés jogi hatályával bír. 1176. 70. A szerződés 8. pontja értelmében bérlő a szerződésnek másra való átru­házásától eltiltva lévén és bérbeadó a 11. pont szerint jogot nyervén a 8. pont feltételeinek megszegése esetében a szerződést azonnal megszüntethetni, — habár a 8. pontban a bérlő részére feltételes vételi jog is van biztosítva, a szer­ződésszegés bekövetkezik azonnal, mihelyt a bérlő a bérleti szerződést másra átruházza és nem csak akkor, ha a 8. pontban foglalt feltételt egészben meg­szegi, vagyis albérbe adás mellett a különben is az ő személyéhez kötött fel­tételes vételi jogot is átruházza. 1176. 70. Az olynemű szerződés, mely szerint a bérlő a bérlet tárgyát egy harma­diknak oly feltétel alatt adja át, hogy azt számadási kötelezettség nélkül, egyedül sajátjából, saját veszélyén, a bérlő minden vagyoni hozzájárulása nélkül fogja kezelni és ennek ellenében részben a bérlőt terhelő fizetéseket teljesíteni, rész­ben saját követelését neki átengedi, az elvállalt fizetéseken felül mutatkozó hasznot pedig magának megtartja, — nem állapít meg megbízási vagy munka­béri, hanem albérleti viszonyt. 1176. 70. A haszonbérlő azért, mert haszonbérbeadó a bérlethez tartozó egyes tárgyakat (egy magtárt s egy kamarát) a szerződésben meghatározott időben át nem adta, a szerződésen alapuló kötelezettségét meg nem tagadhatja. 1178. 80. A haszonbér a bérlemény tárgyának használati ellenértékét képezvén, az arra a gazdasági évre, melynek termését a haszonbérlő beszedte, még akkor is jogszerűen követelhető, ha a haszonbérleti szerződés hatálya a gazdasági év végével megszűntnek nyilváníttatott. 1178. 80. A perben vitás jog rendszerint a kereset megindítása idejében való állása szerint birálandó meg ; következéskép az a körülmény, hogy a haszon­bérlő a kereset beadása óta lejárt bérrészleteknek fizetésénél is késedelmes

Next

/
Thumbnails
Contents