A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

J.l Más részt vevő oly térületek után kevesebblel czímén visszatérítést fel nem mért területek után nem követeibet az alapon, hogy ezek idegenek kezei közt lévén, a felmérést foganatosíthatni módjában nem állott. 1175. 67. Igaz ugyan, hogy a tulajdonjognak a vételár kifizetéséig fentartása iránt történt kikötés a vételár kifizetésével hatályát veszti; azonban annak a kikötésnek hatálya, illetve az eladó részéről érvényesíthetése a vételár fizetetlen volta esetében is a vételárnak harmadik személyre történt engedményezésével az engedmény terjedelméhez képest esetleg szintén megszűnhet. 1184. 94. A tulajdonjog fentartásával történt eladásnál ez a fentartás hatályát rendszerint csak a vételár tényleges kifizetésével veszti el. A tulajdonjog fentartásáról a hitelező azzal nem mondott le, hogy a vételárra nézve biztosítékot szerzett, a vevő és az együttesen kötelezettek ellen pert indított és biztosítékot, esetleg végrehajtásilag, maga a vétel tárgyára is szerzett. 1207. 158. Habár a szerződő felek az okiratba foglalt jogügyletet haszonkölcsönszerződésnek nevezték is, ugyanaz a tulajdonjog fentartásával kötött vételi szerződésnek minősítendő, ha az okirat tartalma szerint az átvevő félnek a szerződés tárgya nem visszteher nélküli használatra és bizonyos időre visszaadási kötelezettséggel adatott át, hanem átvevő a használat ellenértékének megfizetésére köteleztetett, visszaadás kötelezettsége át nem vállaltatott és a haszonvételi díjnak nevezett aránytalan összegnek lefizetése után az átadott tárgyak az átvevő fél tulajdonába mennek át. 1217. 174. A tulajdonjog fentartásával kötött szerződés lényegén nem változtat az, hogy az eladó a vételári részletek biztosítására váltókat kapott és követelése a vevőmgatlanárajelzálogjogilagbekebeleztetettshogynem fizetés esetére a visszavételi jog kifejezetten ki nem köttetett. 1217. 174. Ingatlan eladása esetében az eladók mindegyike követelheti a vételárból őt aránylag megillető részét a többi eladótársak hozzájárulása, illetve perben állása nélkül és nem köteles azzal megelégedni, hogy a vételárnak őt megillető részét a vevő birói letétbe helyezze mindaddig, rníg az egész vételári követelés erejéig bekebelezett zálogjog törlésére alkalmas okiratot nyer. 1242. 238. Alperesek a telekkönyvi tulajdonostól, — nem tudva, hogy ez jogelődének vételárhátralékkal tartozik, — tehát jóhiszeműen szerezvén meg az ingatlant, a tulajdonjoguk bekebelezése után a jogelőd javára a vételárhátralék erejéig (a tlkvi hivatal elnézése miatt) csak utólagosan bekebelezett zálogjog alapján a követelésnek a zálogjogból való kielégítésének tűrésére nem kötelezhetők. 1243. 239. Az, a ki birói árverésen szerezte meg valamely ingatlan tulajdonjogát, illetve annak jogutóda, tulajdonjogának a telekkönyvben fel nem tüntetett korlátozását nem köteles tűrni, hanem a birlalótól az ingatlan kibocsátását követelheti. 1282. 349. A ki birói árverésen oly ingatlant vett meg, a melyen az előbbi telekkönyvi tulajdonos beleegyezésével egy harmadik felépítményeket emelt, a félti*