A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

XXXI a czég akaratának megfelelőleg ennek a czégnek nevében köttetett, hogy tehát azoknál az ügyleteknél a bevásárló jogilag a czég meghatalmazottjának tekintendő s igy az eladókkal kötött ügyletnél bizományi viszony fenn nem forog. 1202. 144. A K. T.-nek a bizományi ügyletről szóló 368. §. egyenes rendelkezésével szemben abban a jogkérdésben, hogy valamely ügylet bizományi ügylet-e, a csak ténykérdésben esetleg elfogadható szakértői vélemény nem lehet irányadó és a K. T. 1. §-hoz képest nem volna tekintetbe vehető valamely netán kifejlődött, de a törvény 368. §. rendelkezésével ellentétes kereskedelmi szokás sem. 1202. 144. A ki a vevő által a vételi ügylet megkötésére fel van hatalmazva, meghatalmazottnak tekintendő arra is, hogy az eladóval a vételár mennyiségét és fizetési idejét megállapítsa ; ha tehát ezek iránt a meghatalmazott a vevő által korlátoltatott, ez az eladót csak akkor érintheti, ha az eladó arról a korlátozásról tudomással bir. 1202. 144. A mennyiben eladók irányában a vételár iránt a czég mint vevő felelős, az a körülmény, hogy eladók utóbb a meghatalmazottól a vételárra nézve kötelező jegyeket és váltókat vettek át, magában jogilag egyébnek, mint a követelés megerősítésének nem tekinthető s így az által újítás jogilag létre nem jött. 1202. 144. A kereset alperesek ellen nem mint valamely közkereseti társaság tagjai ellen azoknak a társaság hitelezőivel szemben a társas viszonyból eredő kötelezettségére, hanem a társaság tartozásáról kiállított és az igazgatói tagok részéről készfizető kezesekül aláirt kötelezvényre alapíttatván, a K. T. 121. §-nak a közkereseti társaság tagjainak felelősségéről szóló rendelkezései alkalmazást nem nyerhetnek. 1220. 207. A K. T. 150. §-nak ama rendelkezése, hogy az alapítási tervezetnek magában kell foglalnia az alapítóknak vagy másoknak biztosítani kivánt előnyöket is, az ilyen előnyt igénylőknek csak a részvénytársasággal szemben való viszonyát szabályozza, következésképen ez a §. nem tartalmaz általános tilalmat az iránt, hogy az alapítók nem a részvénytársasággal szemben, hanem ezen kívül álló jogalanyokkal szemben valamely részvénytársaság alapítása körül olyan előnyöket is hatályosan kiköthessenek és érvényesíthessenek, a melyek az alapítási tervezetben felvéve nem is voltak. 1240. 246. Alperes ellenkövetelésének beszámítása nem függ attól, hogy felperes ennek beszámításába beleegyezett-e, hanem attól, hogy felperes az elvállalt anyagszállításnál késedelmes volt-e és hogy ez a késedelem okozati kapcsolatban van-e az alperes késedelmével és ez alapon kötbérrel történt megterheltetésével. 1251. 288. Alperes kifogása a felperes vételár követelésével szemben nem a felperes által szállított anyag minőségére, hanem a mennyiség hiányára irányulván, felperes legalább azt tartozott volna bizonyítani, hogy ő a vasúti állomáson,