A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

119 G. alatti okirat szerint felperes köteles volt az átalányösszegért mind­azokat a költségvetésben nem foglalt munkákat is teljesíteni, a melyek a lakásnak használhatóságához szükségesek vagy a mérnöki hivatal által megkívántatnának, és hogy ilyen természetűek azok a munkák, melyekért felperes javára további 1561 frt 45 kr. (helyesen 1510 frt 84 kr.) megítéltetett. Ez a panasz alaptalan azért; mert a felebbezési bíróság ítéle­tében nincs ténymegállapítás az iránt, hogy a pótmunkák gyanánt számításba vett munkákat a mérnöki hivatal kívánta volna meg, de ez iránt az elsőbiróság Ítéletében sincs ténymegállapítás, holott a pótmunkákra nézve a felebbezési bíróság lényegileg elfogadta az elsőbiróság ténymegállapítását; már pedig az elsőbiróság ténymeg­állapítása szerint a pótmunkák gyanánt számításba vett munkák nem olyanok, a melyek az illető épület használhatóságához szük­ségesek; és ez a tényállás a fennkifejtetteknél fogva a felülvizs­gálati eljárásban is irányadó. (Kir. Curia I. G. 334/1900. 1900 október 11.) 1194. Az egyetemleges adóstársi viszony létrejötte esetén az a körülmény, hogy az adóstársak között erre nézve minő megállapodás szolgált alapul, a hitelezővel szem­ben az adóstársi kötelezettség lényegére, annak fenn­állására és a jog érvényesítésére mi befolyással sincs és a hitelező engedményese az adóslevélből folyó jogot ép uíjy jogosítva van érvényesíteni, mint azt érvényesíthette volna az eredeti hitelező. E szerint közömbös az, hogy az engedményes tudott-e arról vagy nem, hogy a perbe vont egyenes adóstárs az adóslevélre adott értékből nem részesült s hogy az adóslevelet szívességből irta alá. A hitelező vagy engedményese az egyik egyetem­leges adóstárs ingatlanaira a követelés biztosítása czél­jából bekebelezett zálogjogról lemondhat a nélkül, hogy e miatt a másik adóstársnak felelősséggel tartoznék, ki­véve, ha a követelés engedményezése létre nem jött és <*sak színleltetett a másik adóstárs megkárosítására. Ügyállás: Cs. N. 1894-ben W. Zs.-tól 5500 frt kölcsönt vett fel. Az erről kiállított adóslevelet adóstársként ennek anyja özv. Cs. J.-né is írta alá

Next

/
Thumbnails
Contents