A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

114 délyt 1896. november l-re nem kapnák meg, úgy felperes köteles a kimutatott negyedévi bérjövedelmet birság gyanánt mindaddig fizetni, míg a hatóság a használhatóságot megadja. Felperes a házat felépítette és most már alpereseket 19,597 frt 44 kr. munkabérhátralék megfizetésé iránt perbe vonja. Alperesek védekezése lényegileg az, hogy felperes az építendő ház jövedelmezésére nézve alaptalan számításokat és biztatásokat tett és a jövedelmezést különösen azzal csökkentette, hogy a tervtől eltérően kisebb területet épített be, 6 fürdőszobát szersződésellenesen épített. E czímen a kikötött általányból 100 százalék, vagyis 10,300 frt, ezen felül a fürdőszobák czélszerűtlensége következtében beállott bérleszállítási különbözet levonandó. Felperes az épületet nem adta át készen a kitűzött határnapon, a lakhatási engedély csak félévvel később volt kinyerhető s így felperes követeléséből a felszámított bérvesztesség a szerződésben kikötött kötbér czímén szintén levonandó. A felebbezési bíróság marasztaló Ítélete ellen alperesek felülvizsgálati kérelemmel élnek, a kir. Guria pedig alpereseket ezzel elutasította a következő indokolással : Alperesek első sorban a felebbezési biróság Ítéletének azt a részét támadják meg, a mely szerint felperes munkabéri követeléséből a szerződésileg kikötött átalányösszegnek 10 % százaléka, vagyis 10,300 forint az elkészített munka csekély jövedelmezése czímén le nem vonatott; azonban alperesek ez iránt felhozott panasza nem bír megállható alappal; mert a felebbezési biróság ítéletében alakilag és tartalmilag valónak elfogadott G. alatti szerződés nem tartalmazza azt, hogy felperes az építeni elvállalt háznak elérendő bérjövedelmét valamely meghatározott összegben biztosította volna, de e biztosításnak egyébként megtörténte iránt a felebbezési biróság ítéletében ténymegállapítás szintén nem foglaltatik; mert a felebbezési biróság az ítéletében méltatta mindazokat a kifogásokat, a melyeket alperesek a felperes részéről elkészített ház hibái és szerződésellenes volta iránt a szóbeli tárgyalásokon tüzetesen felhoztak; és mert a felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint felek a közöttük létrejött építési szerződést a G. alatti okiratba foglalták ; már pedig felperes az építést akként volt köteles teljesíteni, a mint ez iránt alperesekkel szerződött; azonban a felebbezési biróság ítéletéből, vagy a tárgyalási jegyzőkönyvekből avagy ezekhez csatolható különiratból, mint ez iránt a S. E. 197. §. szerint tekintetbe vehető adatokból nem tűnik ki az, hogy alperesek a felperes által elkészített házra nézve a felebbezési biróság részéről már méltatottakon kívül egyéb hiányt tüzetesen megjelöltek volna,